Petra Schmucker az AvD jogásza azt tanácsolja, ha a kátyú miatt lesz valami baja az autónak, azt mindenképpen fotózzuk le. A legjobb, ha mindjárt a helyszínen lefényképezzük a kárt, az autót, és persze a gödröt is. Így később van valami bizonyíték a kezünkben. Nem árt ilyenkor a rendőrséget is informálni, mert annak biztosan nyoma marad, és mindenképpen keressünk a helyszínen tanúkat – akár más autósokat – akiknek írjuk fel a telefonszámukat, elérhetőségüket (Magyarországon rendőrségi jegyzőkönyv nélkül nem sok esélyünk van). A kárbejelentést, a rendőrségi feljegyzést, valamint a szerviz javítási költség ajánlatát jutassuk el az utak állapotáért felelős szervhez, illetve a biztosítóhoz.

Mivel az esetek nagyrészt különbözőek, ezért a döntések sem egyformák. Németországban, Zwickauban például egy autós 2500 eurót kért a várostól, mert tönkrement az autója egy kátyú miatt. A bíróság azonban nem adta meg a teljes összeget, hanem arra kötelezte a férfit, hogy a javítási költség 30 százalékát ő állja, mert szerintük a vezető túl gyorsan hajtott, ezért ő maga is hibás volt.

Az AvD szerint ez az eset jó példa arra, hogy a biztonságunkért mi magunk is felelősek vagyunk. Még pedig úgy, ha betartjuk a közlekedési szabályokat. Ez ugyanis minden autóvezető kötelessége. A közlekedési szabályok (KRESZ) is kimondják, hogy az út – és látási viszonyoknak megfelelően kell haladni. Természetesen a hatóságoknak kötelességük az utak állapotát figyelni. Felelősek a biztonságok utakért. Európában igen eltérőek a szabályozások ezen a téren. Egy valami közös: a kátyúkra, veszélyekre fel kell hívni a közlekedők figyelmét. És ha azonnal nem tudják javítani a hibát, akkor a sebesség korlátozásával kell vigyázni az autók, illetve autósok épségére.

Amennyiben casco-biztosítása is van, akkor abban a kátyúkárokat is szabályozták. A károk megtérítése függ a casco jellegétől, árától.