Mostanában a műanyagok térhódítása látványosan nő az autóban: a plasztikból készült alkatrészek aránya – tömegükre vetítve – a jelenlegi mintegy 15 százalékról akár 50 százalékra is felmehet. A kocsi minden zugában, karosszéria, alváz, az utastér belső szerelvényeinek, sőt a motor esetében a műanyag alkatrészek súlya meghaladhatja a fémesekét. Minderről nemrég a német vegyipari céggigász, az évente mintegy 63 milliárd eurós forgalmú BASF emberei beszéltek pesti fejtágítójukon. Így többek között arról, hogy kifejlesztettek egy olyan festékbevonó anyagot, amely a karosszéria dukkóját jó darabig újszerűen megőrzi, növeli karcállóságát, főként a mosáskor előforduló úgynevezett mikrokarcolásokkal szemben.

BASF

Ám az autógyártók ma legfőképpen az üzemanyag és a károsanyag-kibocsátás leszorításáért küzdenek. Ennek egyik kulcsfontosságú eszköze a súlycsökkentés. Ha a járművek tömegét 100 kilóval megkönnyítik, akkor a 100 kilométerenkénti fogyasztás is közel fél literrel visszamegy – olvasható a BASF egyik brosúrájában.

A kilók lefaragásáért folytatott fejlesztési erőfeszítések egyik újszerű terméke a Mercedessel közösen konstruált, üvegszállal erősített keréktárcsa, amely 30 százalékkal könnyebb a hagyományos alufelniknél. 

Hyundai HED-7

Hyundai

A Hyundai HED-7 jelű kísérleti modelljében már sikerült a szén-dioxid-kibocsátást a szigorú EU-normák alá, a kilométerenkénti 85 grammra szorítani. Ez többek között a dízelek korom- és nitrogén-oxid emisszióját alaposabban megszűrő katalizátor mellett annak is köszönhető, hogy a környezetvédelem jegyében már a dízelmotorokat is habosított poliuretánba bugyolálják. Mindez persze csak ízelítő a sokféle autós műanyagipari innovációkból, de a nagyiramú fejlesztésekből úgy tűnik, előbb-utóbb az számít majd kuriózumnak, ha fémkasztniból készült járgányokat hajtunk.