A gyorshajtások miatt kiszabott bírságösszeg az elmúlt öt év alatt elérte a 112 milliárd forintot, amiből több mint 24 milliárd forintnyit nem fizettek be a megbüntetett járművezetők és üzemben tartók – derül ki a Vezess által az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) kikért adatokból.

Az autós oldal most azt vizsgálta, milyen trükkökkel próbálkoznak az autósok, hogy megússzák a fizetést, vagy legalább ne a teljes összeget tudják behajtani rajtuk.

Az egyik módszer, mint írják, az, hogy csak egy részét fizetik be az összegnek átutalással. Példaként hozzák a legjellemzőbb, 30 ezer forintos bírságtételt. Ilyenkor 25 100 forintot fizetnek csak sokan, nem véletlenül. A rendőrség válasza szerint ugyanis a fennmaradó 4900 forint végrehajtására – megfelelő jogszabályi rendelkezés hiányában – nincs mód.

A rendőrség válasza szerint ugyanis a „25 100 forintot részbeni teljesítésnek kell tekinteni, annak megfizetése nem minősül szabálytalannak vagy érvénytelennek, ezért visszautalására nem lehet törvényesen intézkedni és a Szabs. tv. 12. § (1) bekezdésére figyelemmel a helyszíni bírságot, illetve a pénzbírságot nem lehet elzárásra átváltoztatni. A fennmaradó 4900 forint tekintetében a végrehajtás elévül”.

A Belügyminisztériumot és az adóbevételekért felelős Pénzügyminisztériumot is megkereste a Vezess, miért van ez így, de egyelőre nem kaptak választ. A rendőrség pedig nem tudta megmondani, hogy például a 2023-ban kiszabott bírságok közül mennyinél fordult elő az összegnek csak részbeni teljesítése.

A fenti módszer mellett vannak más lehetőségek is. Legutóbb a hvg.hu is beszámolt arról, hogy az objektív felelősség elve alapján kiszabott bírságoknál jellemző trükközés, hogy úgynevezett „dobós cég” nevére íratják át a kocsit egy nagyobb bírságtétel után. Erről a módszerről itt lehet részletesen olvasni:

A cikk címképe illusztráció.