A civileknél is úgy van, mint mindenhol: kevés óriásé a pénz túlnyomó része

61 ezer civil szervezet között alig 5 ezer olyan akadt, amelyik az átlagot meghaladó bevételre tesz szert, de az átlagnál sokkal-sokkal több csak kevésnek jut.

Megállíthatatlan a népességcsökkenés a hazai törpefalvakban

Az ország legkisebb települését, Iborfát mindössze 14-en lakják, de több száz olyan kistelepülés van Magyarországon, ahol ennél nem sokkal többen, alig kétszázan laknak. A népességfogyás évtizedek óta tart, de vannak ellenpéldák is.

A Covid miatt kevesebb esélyt kapnak, akik szervátültetésre várnak

A pandémia világszerte a transzplantációs műtétek számának csökkenését okozta, idehaza különösen jelentős a visszaesés.

Sokkal több nő házasodik "lefelé", mint férfi

A képzettségben aszimmetrikus párkapcsolatból azonban egyre kevesebb van, ami a lakosság kasztosodására utal.

Az ideológia a fontos, nem az esztétika - szaporodó kurzusszobrok a köztereken

A váci Attila- és a szegedi Teleki Pál-szobrot is fontosnak tartották úgy felavatni, hogy közben elhelyezték a politikai erőtérben.

Az ország leggazdagabb térségeiben csökken leginkább az abortuszok száma

A folyamat 1990 óta az egész országban töretlen, de nem mindenütt ugyanakkora mértékű. Népességarányosan most Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van a legtöbb művi terhességmegszakítás.

Járvány nélkül is recseg-ropog a háziorvosi rendszer: több mint félezer doktor hiányzik

A falvakban a legsúlyosabb a helyzet, de a fővárosban is jóval kevesebb háziorvos van, mint húsz éve.

A második helyen tért vissza a közgyűjtemények toplistájára az újranyílt Szépmű

Tavaly a Magyar Zsidó Múzeum – a Dohány utcai zsinagógával – volt a leglátogatottabb, az általános képet pedig az jellemzi, hogy egyre több szabadjegyes látogató húzza fel a statisztikát.

A nyugdíjasok elszegényedését hozta az elmúlt évtized

Óriási a szakadék a legszegényebbek és a legjobban keresők között – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A KSH szerint ugyanakkor a romák körében jelentősen csökkent a „relatív szegénységben” élők aránya.

Egy főre jutó GDP: Magyarország tavaly előrelépett az EU-rangsorban

Tavaly Magyarországon már 381 dollárral több az egy főre jutó GDP, mint Portugáliában, amely az előző mérésnél még előttünk állt a sorban.

Háromszor annyian halnak meg otthoni balesetben, mint az utakon

Elsősorban a legidősebbeket fenyegeti az odahaza bekövetkező végzetes szerencsétlenségek veszélye.

Közeledő népszámlálás: „Elnemzetlenedés” vagy etnikai reneszánsz?

Okozhat meglepetéseket a jövő tavasszal esedékes népszámlálás az Orbán-kormánynak.

Működik a babavárós 10 millió, de a népességfogyás megállításához több kell

Időarányosan jelentősen több gyerek született, mint tavaly, de ez is messze van attól, amennyien a 2008-as válság előtt jöttek a világra. Pedig a magyarok fogyását az akkori mutató sem állítaná meg.

Másfél ezren élnek Magyarországon olyanok, akik még Trianon előtt születtek

A rendszerváltáskor még csak alig több mint 200 olyan ember volt idehaza, aki megünnepelhette a századik születésnapját. Tavaly viszont már 1580 személy tartozott a százon túliak társaságába. Ráadásul az egyre elöregedő hazai népességen belül ez a legdinamikusabban növekvő korosztály.

Lassuló népességfogyás: bevándorlók nélkül nem megy

Furcsa együttállás: kis baby boom jöhet a járvány árnyékában?

Idén nyílhat először esély arra, hogy idehaza az élve szülések száma elérje a 2008-as gazdasági válság előtti szintet. A koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt azonban nem várható igazi trendforduló: jövőre megint nőhet a demográfiai leépülés üteme.

Terjed, hogy az orvosok és ápolók hősiességét nem csak az ablakból tapsolva honorálják

Szlovénia nagyvonalúan, kétszeresére emelte az egészségügyi dolgozók bérét a járvány idejére, nálunk idén félmilliós kiegészítést kaphatnak. Nem mindegy, ki honnan indul, az egészségügy finanszírozására Magyarország nem lehet büszke.

A 40 évesnél idősebb szinglik már szorongatónak érzik a magányt

Az utolsó népszámlálás adatai szerint a fiatalabb szinglik száma kifejezetten csökkent Magyarországon, az idősebb egyedülállók nemzedékének gyarapodása viszont nem állt le, és ők már kimutathatóan elégedetlenebbek a sorsukkal.

1848–1849-ben baktérium ölt meg tízezreket, sokan részben ezért ábrándultak ki Kossuthból

Kossuth Lajos megpróbálta propagandacélokra kihasználni a kolerajárványt, de hamar kiderült, hogy az „epemirigy ragadvány” nem válogat, pusztított az osztrákok, az oroszok és a magyarok közt is.

Blaha Lujza kontra Kossuth Lajos - miért van harmincszor annyi utca elnevezve férfiakról, mint nőkről?

A női egyenjogúság a közterületeket a legkevésbé sem érintette meg, így a modern Budapest térképén több a Kossuth, Petőfi, Arany, Jókai és Vörösmarty nevét viselő utca, illetve tér, mint amennyit valaha élt nőkről összesen elneveztek. Ráadásul a főváros női közterület-rekordere nem is magyar.