Mielőtt nekilátnánk a tökéletes gofrinak, annyit azért meg kell jegyeznünk, hogy ha komolyan gondoljuk a dolgot, be kell szereznünk egy gofrisütőt (nem túl nagy beruházás, és hamar behozza az árát), amiben egyébként a rácsos, ropogós tésztán kívül más finomságot is készíthetünk.

Aréna2000

Egy kis gofri sztori

Bármilyen furcsán is hangzik, a gofrit – vagy legalábbis egyenes ágú ősét – már a középkorban is sütötték. Eredetét a feljegyzések szerint flamand cukrászoknak köszönhetjük, akik igyekeztek az alapanyagokat minél gazdaságosabban felhasználni, így a maradék tésztát rácsozott vaslap közé öntötték, és megsütötték.

Találunk utalásokat arra vonatkozóan is, hogy a gofrit a középkorban vallási ünnepekkor mozgó árusok kínálták. Vagyis az első ” street food-ok” egyike volt.

Annyi biztos, hogy többféle recept ismert, különböző nemzetekhez kötődően. A belga-flamand változat élesztővel készül, és elég kiadós. A hollandok mindig használnak vajat a tésztához, a franciáknál pedig akár tájegységenként eltérhet – van ahol egészen vékonyan, ostyaszerűre sütik, van ahol kizárólag a négyszögletes rácsos forma a kötelező. De annyi biztos, mindegyik olyan jó, hogy egy morzsája sem marad.

Tippek, trükkök

- Bármelyik receptet is választjuk, mindegyiknél nehézséget okozhat a megfelelő tésztamennyiség meghatározása.  Többféle gofrisütő kapható – a hagyományos szögletes alakútól a szív vagy körformáig, de már állatmintásak is – általában a használati utasításban jelzik, milyen mennyiségű tészta az ideális. De inkább kevesebb legyen a tészta, mint több. Ez utóbbinál ugyanis a gofrisütő összezárásakor a felesleges mennyiség utat keres magának a sütőn kívül, ami nemcsak többlet takarítással jár, hanem akár el is veheti a kedvünket a gofrisütéstől.

- Arra mindig ügyeljünk, hogy a gofri tésztáját krémesre, teljesen csomómentesre keverjük.

- A gofri akkor igazán finom, ha kívül ropogós, belül puha, omlós – ezt az állagot akkor éri el, amikor már szép arany barnára sült mindkét oldala. A sütési idő függ a tészta fajtájától, vastagságától és a gofrisütő teljesítményétől is.

-  A kész gofrit mindig tegyük sütőrácsra, soha ne rakjuk egymásra, hogy a gőz szabadon tudjon távozni. Ha egymásra rakjuk, akkor a gofri elveszti ropogósságát, vizes, gumiszerű lesz.

- A receptekben szereplő tejet helyettesíthetjük tejszínnel, tejföllel is. Bátran kísérletezzük ki a nekünk leginkább kedves ízeket és állagot. Sokan állítják, ha tej helyett vizet használunk, a gofri ropogósabb lesz.

- Ha netán nem fogy el az összes frissen készült gofri, akkor légmentesen záródó dobozban pár napig eltartható, és a mélyhűtést is jól bírja.

- A gofrit számtalan variációban tölthetjük, megpakolhatjuk. Nyomhatunk csak tejszínhabot rá, megszórhatjuk kókuszreszelékkel, jöhetnek a különböző szezonális gyümölcsök, de nagyon finom dzsemmel, kandírozott gyümölccsel, mogyoró- és túrókrémmel, vanilíapudinggal, csokoládé-vagy karamellöntettel, fagylaltgombóccal.

- Ha sós gofrit készítünk, akkor már eleve a tésztája is lehet zöldséges, zöldfűszeres, hagymás. A sós változat tejföl, reszelt sajt után kiált, de persze kenhetünk rá a szardellapasztától a májkrémig mindenféle kencét.

Mi készülhet még gofrisütőben?

Ha csak ritkábban készítünk gofrit, akkor is megéri beruházni egy gofrisütőre, mert sok más tésztaféle is kikerülhet belőle.  Bizonyára nem meglepő, de melegszendvics készítésére is tökéletesen megfelel. Készülhet benne lapcsánka (más néven tócsni) - igazán ropogósan, és a konyha sem lesz olajszagú. Tarkedlit is süthetünk benne, vagy kelt tésztát – kakaós vagy fahéjas csigát, krumplilángost. Ügyeljünk arra, hogy a sütő mindkét oldala alaposan ki legyen olajozva. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a lapra kerülő tészta a sütő összezárásakor szétlapul, így annál mindig kisebb legyen, mint ami befedi a felületet.

Édes, ropogós alaprecept

Hozzávalók ( 10 darabhoz):

• 10 dkg finomliszt
• 10 dkg cukor
• 12 dkg vaj
• 1 teáskanál sütőpor
• 4 egész tojás
• 2,5 dl tejföl ( tej vagy tejszín is lehet)
• 1 teáskanál vaníliaesszencia
• fél citrom finomra reszelt héja

Elkészítés:

A cukrot, a tojásokat, a vajat és a vaníliaesszenciát keverjük habosra. Forgassuk  bele a tejfölt, szitáljuk hozzá a lisztet és a sütőport, végül a citromhéjat. Keverjük simára, és az így kapott tésztát süssük meg a gofrisütőben 5-6 perc alatt.

Élesztős gofri

Hozzávalók:

• 20 dkg finomliszt
• 1,2 dkg friss élesztő
• 2 tojás
• 2.5 dl tej
• 6 dkg vaj
• 3 evőkanál kristálycukor
• egy csipet só

Elkészítés:

A tejet langyosítsuk fel, adjunk hozzá egy evőkanál cukrot és futtassuk fel benne az élesztőt.

A többi hozzávalót tegyük egy tálba, majd öntsük rá a felfuttatott élesztőt, keverjük simára, és kb. 45 percig hagyjuk kelni. Formázzunk kis gombócokat a megkelt tésztából, és tegyük gofrisütőbe.  12-14 perc alatt süssük arany barnára.

Sós gofri

A fenti alapreceptek bármelyikéből hagyjuk el a cukrot (az élesztős változatnál csak az élesztő felfuttatásához szükséges mennyiséget hagyjuk meg). A cukor mennyiségének megfelelően adjunk a tésztához reszelt sajtot, vagy finomra reszelt zöldséget, apróra vágott zöldfűszert,   olívabogyót, aszalt paradicsomot, kis  kockákra vágott bacont, sonkát, hagymát -  ahogy tetszik. Egyébként a sütési eljárás ugyanaz.

Légiesen ropogós, vaj nélkül

Hozzávalók:

• 15     kg finomliszt
• 2         tojás
• 2         dl tejszín ( tej is lehet)
• 2         evőkanál kristálycukor
• 1         teáskanál vaníliaesszencia
• 1         csomag sütőpor
• 1         csipet só

Elkészítés:

Válasszuk külön a tojás fehérjét és sárgáját. A fehérjét verjük kemény habbá. A sárgáját a cukorral verjük szinte fehéredésig. A habot és a sárgáját óvatosan forgassuk össze, szitáljuk bele a lisztet, adjuk hozzá a többi hozzávalót és keverjük csomómentesre. A megszokottnál egy kicsit kevesebb tésztát tegyünk a gofrisütőbe, mivel a sütőportól megnő.

4-5   percig süssük. Nagyon levegős és ropogós gofrit kapunk.

Extra tipp: Belgiumban és Hollandiában az eperszezonban tejföllel megkent gofrikra pakolják a friss, negyedelt eperszemeket.