Mint írtuk, kedden elfogadta a parlament a köznevelési törvény újabb módosítását. A „Taigetosz-törvény” köznyelvi elnevezéssel illetett rendelkezés lényege, hogy az úgynevezett beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BMTN) küzdő tanulók ne kaphassanak felmentést az osztályzás alól.

A módosítás ráadásul lehetőséget ad arra, hogy – megfelelő számú szakember híján – ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.

A legtöbben kiemelték, hogy az új jogszabály az írási, olvasási, számolási zavaros (szaknyelven diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) gyerekekre is vonatkozik, azaz osztályozhassák, mondjuk írásból azt a diákot, akinek megvan az – egyébként fejleszthető – diszgráfia nevű részképességzavara.

Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos szerint ez azonban nincs így, ezekre a gyerekekre nem vonatkozik a törvény. Mint az oktatási biztos a hvg.hu-nak elmondta, a jogszabályban említett BTMN kategória nem fedi le a sajátos nevelési igényű (sni) kategóriát. Az előbbi egy nehézség, az utóbbi már ennél több, zavar – magyarázta a ombudsman. A „diszesek” a sajátos nevelési igényű kategóriába tartoznak, és erre nem vonatkozik a törvény.

Aáry szerint a törvénymódosítás egyébként egyáltalán nem olyan brutális, mint a „Taigetosz”. A BTMN nem fogyatékossági kategória, az ide tartozó gyerekeket ezen a nehézségen át kell lendíteni pedagógai eszközökkel. Nem az a cél Aáry szerint, hogy fölmentsék őket az értékelés alól, hanem az, hogy hozzásegítsék őket ahhoz, hogy számot tudjanak adni a tanulmányaikból.

Aáry úgy tudja, ez a gyógypedagógiai szakmával egyeztetett álláspont. Mindenesetre, mivel nagy zavar van a törvénnyel kapcsolatban, meg fogja keresni a gyógypedagógusokat és a képzőket, hogy tisztázzák a törvény értelmét és annak kommunikációját.

A törvénymódosítás indoklása szerint a kormány azt reméli, hogy a BMTN-diákok és szüleik így majd motiváltabbak lesznek "a nehézségek leküzdése érdekében".

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke erre úgy reagált, hogy az érintett gyerekeknek nem azért vannak tanulási nehézségeik, mert nem akarnak tanulni. Így a felmentés megvonása "totális pedagógiai baklövés". A szakember szerint az intézkedés azt a politikai célt is segít elérni, hogy mind több gyengébben teljesítő tanulót terelhessenek a szakképzésbe.

„Most jól megbüntetjük a gyerekeket, mert az iskola nem tudja őket tanítani” – értékelte a törvényt Gyarmathy Éva pszichológus, az ELTE tanára. Az e heti HVG-ben a szakember úgy fogalmazott: „Ha nem kapja meg a szükséges fejlesztést a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermek, súlyosbodni fog az állapota, egy életre menthetetlenné válhat, s végül már csak a segélyekre vár. Nem megbélyegezni kellene az átlagostól eltérőt, hanem megfelelő módon tanítani.”