Az elmúlt húsz évben jelentősen emelkedett a szülés folyamatába való beavatkozások, köztük a szülést felgyorsító, sok helyen rutinszerűen adott oxitocininfúzió és a császármetszések aránya – mondta el a tájékoztatón Olufemi Oladapo, a WHO reproduktív egészségi osztályának kutatója.

Noha a beavatkozások az anyának és gyermekének akarnak segíteni, káros mellékhatásaik lehetnek – áll a csütörtökön Genfben bemutatott új irányelvekben.

"A normális szülés folyamatának egyre fokozódó medikalizációja háttérbe szorítja a nő saját erejét és képességét, amivel gyermeket tud világra hozni, és negatívan befolyásolja a szülésélményt" – mondta Nothemba Simelela, a WHO családegészségügyi osztályának vezetője.

Ha a szülés normálisan folyik és mind az anya, mind a baba jó állapotban vannak, akkor nincs szükség beavatkozásra – hangsúlyozta.

Évente 140 millió baba születik, többségük anyai és gyermeki szövődmények nélkül a WHO adatai alapján.

A 26 új irányelvben a szervezet hangsúlyozza, hogy minden születés más és más, ellentmondva annak a szabálynak, hogy orvosi beavatkozásra van szükség, ha a méhszáj nem tágul óránként egy centimétert, mivel ez a szabály "életszerűtlen", és gyakran vezet a császármetszések számának emelkedéséhez.

Oladapo hozzátette, hogy az elmúlt 15 évben több kutatást is végeztek – köztük a WHO, mely 10 ezer nigériai és ugandai nő adatait vizsgálta meg –, és kimutatták, hogy a tágulás lassabb is lehet anélkül, hogy veszélyeztetné az anya vagy a baba egészségét.

Jobb lenne a WHO szakemberei szerint küszöbértéknek tekinteni első szüléskor a 12 óra alatti, többedik szüléskor tíz óra alatti öt centiméteres tágulást, miközben figyelemmel kísérik az anya egészségi adatait és a baba szívverését.

A császármetszések arányának 10-15 százalék fölé emelkedése nem vezetett az anyai és gyermeki halálozási arányok jelentős csökkenéséhez – mutatott rá Metin Gülmezoglu, a WHO munkatársa.

A WHO új ajánlásai szerint több időt kell hagyni a nőknek szülés közben, az egészségügyi szakembereknek tiszteletben kell tartaniuk az anya kívánságait.

"Meg kell engedni a nőknek, hogy szabadon választhassák meg a szülési testhelyzetet, akár ülhessenek vagy guggolhassanak is, valamint a fájdalomcsillapítást is biztosítani kell. Legyen lehetőségük információk birtokában dönteni, legyenek bevonva a döntésekbe. Ne alkalmazzák rutinszerűen a gátmetszést a szülőcsatorna szélesítésére, mert ez több kárt okoz, mint amennyi hasznot remélnek tőle" – hangsúlyozta Oladapo.

Korábban többször is beszámoltunk arról, hogy a szülészeti ellátás magyarországi helyzete messze elmarad az ideálistól és a nemzetközi szakmai ajánlásoktól. Magyarországon a nők közel 80 százaléka sebészeti beavatkozással, vagyis császármetszéssel vagy gátmetszéssel szül, a WHO akkori 20-25 százalékos ajánlásával szemben. Minden igyekezet ellenére a hazai gyakorlat csak lassan változik. De írtunk arról is, hogy milyen tapasztalataik vannak a magyar anyáknak a szülésről: volt, aki az EMMA információs vonal munkatársainak arról számolt be, hogy az orvos szülés közben rákönyökölt, vagy egyszerűen ráült a hasára. A szülés után a kórházban eltöltött időről is vegyes emlékeket őriznek az anyák: az ambuláns szülésről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.