A pedagógusok többsége (62 százalék) semmilyen szakmai segítséget nem kapott az iskolától az online oktatás megszervezéséhez. Úgy tűnik, az iskolák fenntartói még kevésbé voltak támogatók: a tanárok csupán 8 százaléka számíthatott rájuk – derül ki a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) felméréséből.

Mindeközben a digitális tanításra való átállás rengeteg pedagógus számára okozott nehézséget: minden harmadik tanár – bevallása szerint – nem tudja hogyan kell képernyőre írni egy online órán, hogy információt szemléltessen a gyerekekkel, 9 százalékuk pedig a képernyőt sem képes megosztani. A tanároknak csupán a fele kapott laptopot az iskolától, hogy részt vehessen az online oktatásban, közel 40 százalékuk a saját eszközét használja.

Hiába telt el lassan 2 év a járvány kezdete és 3 év a kormány által kidolgozott Digitális Oktatási Stratégia megvalósításának kezdete óta, 2022 küszöbén, a pandémia kellős közepén, valódi segítség híján még mindig vannak iskolák és családok, ahol problémát okoz az online oktatásra való átállás.

Minden hatodik szülő (17 százalék) jelezte, hogy nem tud megfelelő körülményeket biztosítani gyereke számára a nyugodt tanuláshoz és a szülők fele úgy gondolja, hogy gyereke lemaradt a tananyaggal az online oktatás alatt.

A tananyag követése sem egyszerű a szülők számára. Bár a hiányzások során ez eddig is nehézséget okozhatott, a járvány óta többet maradnak otthon a gyerekek karantén, betegség miatt. A kutatásban részt vevő szülők csupán 20 százaléka tudja a Krétán keresztül követni a tananyagot. Minden harmadik szülő inkább egy másik szülőtársától kér segítséget, a classroom felületről pedig csak minden tizedik család tud tájékozódni.

„A felmérés egyik legnagyobb tanulsága, hogy a pedagógusok és a családok is magukra vannak hagyva a pandémiával és az abból fakadó új oktatási helyzettel. Vannak gyerekek, akik már 6-8 évesen lemaradnak a tananyaggal, ami szinte behozhatatlan hátrány. Ha az ígért dátumra megvalósult volna a kormány Digitális Oktatási Stratégiája, ha a felesleges tanfolyamok helyett a tanárok valódi felkészítést kaptak volna az online oktatásra, ha korszerű eszközparkkal rendelkeznének az iskolák, ha a hátrányos helyzetű gyerekeknek is lenne esélyük bekapcsolódni egy online órába, enyhíthető lenne ez a kár. A negyedik hullám kellős közepén ez a téma még csak be sem kerül a politikai közbeszédbe, szülői Facebook-csoportok keretein belül marad. A felméréssel egy szakmai és politikai párbeszédet kívánunk elindítani” – mondta Jász Krisztina, a Láncreakció szakmai tanácsadója.

A szakértőkből, közösségszervezőkből és érintettekből álló munkacsoport összesen 239 pedagógust és közel ugyanennyi szülőt kérdezett meg. A felmérés nem reprezentatív.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: