A rendezvényen Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék vezetője, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója, illetve az egyesült ellenzék sajtópolitikai kabinetvezetője ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy „az újságírás talán az egyetlen olyan szakma, amely az erejét, a felhatalmazását tisztán a bizalomból nyeri.

Az újságíró és a közönség közötti bizalom a demokratikus társadalom egyik legfontosabb kötőanyaga, ami biztosítja, hogy a hatalomgyakorlás ne veszítse szem elől a köz érdekeit, a választás pedig valóban megfontolt döntés lehessen”.

Később azonban leszögezte: „az újságírás mint szakma, mint értékrend, ekkora bajban még sosem volt, és egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy van innen még visszaút. A Reuters Institute 2021-es Digital News Report-ja szerint például a sajtóval szembeni magyar bizalmi index 30 százalékon áll” – emlékeztetett, és hozzátette: ehhez a lesújtó eredményhez jelentősen hozzájárult a közmédia teljesítménye, s hogy „a közösségi médiában a gyűlölködés hangosabbá válik, a józanész elhalkul”.

Fazekas István

Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke arról beszélt, „közvetlen szomszédunkban háború zajlik, óriási tisztelettel adózunk a háborúról tudósító újságírók és civilek emberfeletti teljesítményének. Ehhez képest a határon belül dolgozó újságíróknak könnyebb a dolguk: ’csak’ a hatalom információ-visszatartó, esetenként információeltérítő gyakorlatával kell szembe szállniuk, ’csak’ a hazugságot kell leleplezniük, ’csak’a sajtó szabadságáért, a tájékoztatás jogáért kell megvívni a mindennapi harcot.”

A Sajtóházban az ünnepséggel egyidőben Március címmel fotókiállítás nyílt, melyet Keleti Éva, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar fotográfus nyitott meg.

Az ünnepségen a következő díjakat adták át:

Magyar Sajtódíj (A MÚOSZ 4 éve alapított szakmai díja a legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkások és alkotóközösségek elismerésére.)

• Dezső András, a HVG újságírója
• Vitéz F. Ibolya, a 24.hu újságírója
• a 444.hu szerkesztősége

Fazekas István

Aranytoll Életmű-díj (A több évtizedes újságírói pályafutásuk alatt kiemelkedő munkát végzett kollégák kaphatják, életművük elismeréseként.)

• Ballai József újságíró, szerkesztő, többek között a Petőfi Népe, a Világgazdaság, az Amerika Hangja volt munkatársa
• Bikácsy Gergely író, film- és irodalomkritikus, esszéíró, filmesztéta, filmtörténész, dramaturg, szerkesztő, színész, egyetemi tanár
• Friss Róbert újságíró, szerkesztő, többek között volt a Népszabadság lapszerkesztője és a Népszava főszerkesztője
• Miskolczi Miklós író, újságíró, a Kiskegyed alapító főszerkesztője volt
• Zappe László újságíró, színházi kritikus, volt a Népszabadság munkatársa, a Kritika főszerkesztő-helyettese
• Pallai Péter, volt a BBC munkatársa, a budapesti iroda vezetője

Az Év Gazdasági Újságírója

• Szabó Yvette, a HVG újságírója

Fazekas István

Vastoll-díj (A MÚOSZ Elnöksége 2018-ban hozta létre e díjat, amelyet sok évtizedes újságírói munkásságukért és a MÚOSZ iránt tanúsított hűségükért azon kollégák kapják, akik betöltötték 90. életévüket.)

• Berkes Péter, aki 65 éve tagja a szövetségnek
• Farkas László Aranytoll-díjas, aki 61 éve tagja a MÚOSZ-nak.
• Heltai András Aranytoll-díjas, aki 42 éve tagja a szövetségnek.
• Keleti Éva Aranytoll-díjas, a MÚOSZ tiszteletbeli elnöke, aki 68 éve tagja a MÚOSZ-nak.
• Salamon Magdolna, aki 1953-tól volt tagja a szövetségnek.
• Wormser Antal, aki 1950 óta, vagyis 72 éve tagja a MÚOSZ-nak.

Földes Anna interjú-díj

• Tölgyesi Gábor, a Népszava újságírója

Soó Rezső-díj

• Pusztay Sándor, könyv- és lapkiadó, főszerkesztő, író, újságíró

Virág F. Éva-díj

• Lakner Dávid, a Magyar Hang újságírója

Laudáció Dezső András Magyar Sajtódíjához Gergely Mártontól, a HVG felelős szerkesztőjétől

Nincs meglepetés abban, hogy Dezső András 2022 márciusában kapja meg a MÚOSZ Sajtódíját, és természetesen a díj átadására is csak az 1848-as forradalom évfordulóján kerülhet sor. Kétség sem fér hozzá, hogy Dezső András az egyik legfontosabb újságíró ma Magyarországon. A kétezres években segített felépíteni a hvg.hu-t, majd döntő szerepe volt, hogy az Index legendává vált. Tagja volt annak a bátor szerkesztőségnek, amely nemet mondott a tulajdonosi beavatkozásra, és felmondással tüntetett az újságírás szolgasorba taszítása ellen. A HVG-be egy páratlanul széles körű újságíró tért vissza 2020-ban, aki könyvben és videóban, hetilapban és online cikkekben, exkluzív hírekben és hosszú elemzésekben egyaránt a szakma előtt jár. Andrásnál a krimi nem holmi bulvár műfaj, hanem társadalom- és korrajz, a politika pedig megfejtésre váró rejtély, amelyet túl sok szereplő próbál a homályból eltéríteni. Őket rángatja ki a fényre. Az elmúlt egy évben András cikksorozatban igyekezett feltárni a Borkai-ügy leágazásait, és egy dokumentumfilm-sorozatban próbálta megérteni Orbán Viktor színeváltozásait. Kereste az orosz jelenlétet a magyar fegyveres testületeknél és a rációt a NER építményében. A sors úgy akarta, hogy ezt a díjat akkor kapja meg, amikor Oroszország a világot megtévesztve Ukrajna leigázására indult. Dezső András életművéből ki lehetett olvasni azt a végkifejletet, amit a háború előtti órában sem hitt a szakértők hatalmas serege. Március 15-én, ahogy október 23-án is a forradalmárok első követelése a szabad sajtó volt, mindkétszer orosz csapatok vetettek véget az álomnak. Ukrajna szabadsága a mi szabadságunk is. Ehhez magyar újságírók annyit tudnak hozzátenni a tájékoztatáson túl, ha feltárják hazánkban az orosz jelenlétet. Magyarországnak most Dezső András kell. Fazekas István

Mindeközben a sajtószabadság helyzete egyre romlik, a közszolgálati média is politikai befolyás alatt áll:

Orbán sajtósa az MTI-vezértől kérdezte, hogy „szia, ebből tudnátok írni egy hírt?", és tudtak

Az állami hírügynökség kormányzati és kormányközeli kézivezérlésére hoz konkrét bizonyítékokat a Direkt36 cikke. Eszerint a kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan például olykor hírt „kért", majd gyakorlatilag meg is írta, mi jelenjen meg. A helyzetet az egyik munkatárs azzal vette tudomásul: „végül is már rég nem vagyunk újságírók".