Egyre több olyan gyorséttermi és feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, amelyekből hiányoznak a rostok. Ez pedig hatással van a mikrobiomunkra, vagyis a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összességére, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a különböző testi funkciók szabályozásában. A mikrobiom egyensúlyára hatással vannak génjeink, a beszedett gyógyszerek, a stressz, a dohányzástés az étkezés is. Azonban tanulmányok kimutatták, hogy a testmozgás helyrehozhatja a bélflóránk egyensúlyát - írja a BBC.

"Úgy tűnik, hogy a testmozgás hatással van a bélbaktériumokra azáltal, hogy növeli a rövid láncú zsírsavakat (SCFA) termelő baktériumközösségeket" - mondja Jeffrey Woods, az Illinois-i Urbana-Champaign-i Egyetem kineziológia és közösségi egészségtan professzora, aki a testmozgás emberi szervezetre gyakorolt hatásait tanulmányozza.

"A rövid láncú zsírsavak elsősorban mikrobákat termelnek, és ezekről kimutatták azt, hogy módosítják az anyagcserénket, az immunitásunkat és más fiziológiai folyamatokat" - teszi hozzá Jacob Allen, az Illionis Egyetem mozgásfiziológia adjunktusa.

A gyomor-bélrendszerünkben mintegy 100 trillió baktérium, vírus, gomba és más egysejtű organizmus található. Szerepük a táplálékból származó élelmi rostok fermentálásától a vitaminok szintéziséig és a zsíranyagcsere szabályozásáig terjed. Segítenek megvédeni minket a nem kívánt betolakodóktól, kölcsönhatásba lépnek az immunrendszerünkkel, és befolyásolják a gyulladás mértékét a beleinkben, és testünk más részein.

Ezeknek a béllakóknak a kisebb változatosságát figyelték meg az elhízásban, a kardiometabolikus, valamint az autoimmun betegségekben szenvedőknél: bizonyos betegségeket összefüggésbe hoztak a bélrendszerünkben található egyes baktériumfajok egyensúlyának felbomlásával. Az egészséges felnőttek bélrendszerében az egyik leggyakoribb baktérium a Faecalibacterium prausnitzii volt, amelynek normálisnál alacsonyabb szintjét összefüggésbe hozták a gyulladásos betegségekkel.

A modern koszt miatt is kialakulhat autoimmun betegség, de van megoldás, hogy elkerüljük

Orbán Viktor ígérete szerint 2030-ra Magyarország is ilyen modellben működik majd, de jelenleg még egy akcióterv sem készült a cél eléréséhez, az embereket sem érdekli annyira a kérdés, a cégek pedig nem feltétlenül érdekeltek ebben.

Tanulmányok szerint a mérsékelt vagy erőteljes testmozgás, például a futás, a kerékpározás és az ellenállóképességre végzett edzés potenciálisan növelheti a bélbaktériumok sokféleségét. Már egy 18-32 perces aerobic-gyakorlat, heti háromszori ellenállóképességi edzéssel párosítva összesen nyolc héten át is sokat számíthat.

Erre bizonyíték az is, hogy a sportolók bélmikrobiája sokszínűbb, mint a mozgásszegény embereké, bár ez részben a versenyzők speciális étrendjének is betudható. Számos tanulmány kimutatta, hogy a testmozgás és a diéta kombinációja növelheti a Faecalibacterium prausnitzii bélbaktériumok számát és a butirát termelését.

"Néhány tanulmány kimutatta, hogy a testmozgás növeli a Faecalibacterium bélbaktériumok számát" - mondja Woods. "Úgy tűnik, hogy az ilyen típusú baktériumok alacsony szintjével rendelkező embereknél nagyobb a gyulladásos bélbetegségek, az elhízás és a depresszió kockázata" - teszi hozzá.

Azonban az még mindig nem egyértelmű, hogy a testmozgás pontosan hogyan vezet a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok közösségének változásához, erre többféle elmélet is létezik - mondja Woods.

"Laktát termelődik, amikor sportolunk, és ez üzemanyagként szolgálhat bizonyos baktériumfajok számára" - mondja. Egy másik lehetséges magyarázat a sport immunrendszerre gyakorolt hatása. Ugyanis az edzés a bél véráramlásban is változásokat okoz, ami hatással lehet a bélfal sejtjeire, ez vezethet mikrobiális változásokhoz  - mondja Woods.