Elég érett-e egy középiskolás ahhoz, hogy döntsön az országa sorsáról?
Németországban a kormánypártok 18-ról 16 évre csökkentenék a szavazói korhatárt a parlamenti választásokon. Az Európai Unió is támogató, mert jobb lenne, ha a fiataloknak nagyobb beleszólásuk lenne a saját jövőjükbe. Míg Európában egyre több helyen foglalkoznak a kérdéssel, Magyarországon a politikusok részéről nincs rá markáns törekvés. A Deutsche Welle riportja.
Németország alkotmánya egyértelműen fogalmaz: „Aki betöltötte a tizennyolcadik életévét, az jogosult választani”. Sok fiatalnak azonban ez nem tetszik. Ők azok, akik politikailag aktívak, kimennek az utcára a jogaikért, és még az aszfalthoz is odaragasztják magukat – mint például az Utolsó generáció nevű környezetvédő csoport tagjai -, hogy felhívják a figyelmet a küszöbön álló (klíma)katasztrófára. Véleményük szerint, ha sokan közülük politikailag ennyire tudatosak, miért ne kaphatnának szavazati jogot már 16 éves kortól a parlamenti választásokon is?
A népképviselet alacsonyabb szintjein ez már nem egyedülálló jelenség. A 16 német tartományból 6-ban már valóra vált, hogy a 16. születésnap betöltése után már lehet szavazni a tartományi választásokon, 11-ben pedig a helyi önkormányzati választásokon. Tavaly novemberben a baloldali-zöld-liberális koalíció keresztülvitte a Bundestagon, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon is csökkenjen a belépési küszöb 16 évre. A gond a parlamenti választással van: a részvételt itt az alkotmány szabályozza, és a vonatkozó paragrafus megváltoztatásához kétharmados parlamenti támogatás kellene – ami nincs meg.
A koalíciós pártok, a szociáldemokrata SPD, a liberális FDP és a Zöldek támogatják a szavazati korhatár leszállítását a parlamenti választások esetében is, az ellenzéki Die Linke nevű baloldali párt úgyszintén. A keresztény CDU/CSU, valamint a jobboldali populista AfD azonban ellenzi a reformot. A politikai megosztottság érthető: a koalíciós pártok a 2021-es választásokon jóval népszerűbbek voltak ebben a fiatal korcsoportban.
Egyes gyerekjogi civil szervezetek, mint a Német Gyermekvédelmi Liga vagy a Német Gyermekalap egyébként ennél is tovább mennének: ők már a 14 éveseknek is választójogot adnának.
A többség ellenzi
Maguknak az érintetteknek a véleménye sem egyezik a kérdésben: egy berlini diáklány, Raye Linjonom Nisayatou szerint a 14 éves korhatár alacsony küszöb lenne.
„De 16 évesen részt venni a parlamenti választásokon, az igazán király volna” – lelkendezett a diák. „Van saját véleményem, és már pontosan tudom, melyik pártra szavaznék” – tette hozzá magabiztosan.
Egy másik berlini diák, Miro Lim szkeptikusabb. A 17 éves gimnazista idén februárban szavazhatott először, de csak önkormányzati szinten, mégpedig abban a kerületben, ahol ő él. „Ez a dimenzió átlátható volt számomra, és el is tudom képzelni, mi változhat ott, ahol én lakom” – mondta. „A parlamenti választás viszont sokkal bonyolultabb” – magyarázta, hozzátéve, hogy a következő szövetségi választásokig még sok idő van hátra, lehet, hogy addigra megváltozik a véleménye.
Az Insa nevű közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a megkérdezettek 62 százaléka ellenzi vagy inkább ellenzi, mint támogatja, hogy 16 éves kortól lehessen szavazni a Bundestag-választáson. A szkepticizmus azonban láthatóan csökken: egy hét évvel ezelőtti hasonló felmérésben még a válaszolók 80 százaléka utasította el az ötletet.
Az állampolgárok közügyekben való minél aktívabb részvételét szorgalmazó Bertelsmann Alapítvány munkatársa, Sigrid Meinhold-Henschel nem igazán érti az emberek fenntartásait. Szerinte a választójogi korhatár leszállítása többek között gyógyír a politikából való kiábrándulásra.
„Számos kutatás bizonyítja, hogy a 16 évesek politikai ismereteik és érdeklődésük tekintetében nem igazán különböznek a 18 évesektől” – magyarázta a szakértő. „Ezek alapján nincs elfogadható magyarázat arra, hogy miért ne csökkenthetnénk a választójogi korhatárt. Hasznos dolog időben elkezdeni a pártokkal és a választásokkal foglalkozni. Ez tartja életben a demokráciánkat, és ez is teszi jövőképessé.”
Nincs meg a nagykoalíció
Szakértők szerint mintegy 1,5 millió plusz szavazót jelentene, ha az alaptörvényt módosítanák. Ehhez ráadásul nemcsak a Bundestagban kell kétharmados parlamenti támogatás: mivel Németországban a törvényhozás kétszintű, ezért a tartományi képviselőkből álló Bundesrat tagjainak a támogató szavazatára is szükség lenne. Azaz mindenképpen „nagykoalíciós” egyetértés kellene hozzá.
A választójogi korhatár 16 évre való leszállításáért hevesen küzdők egyike Németországban az a Johannes Vogel, aki korábban az FDP ifjúsági szervezetét vezette, jelenleg pedig a liberális kormánypárt frakcióvezető-helyettese. A 41 éves politikus szerint – aki majd két évtizede szorgalmazza már a választójog kiterjesztését a 18 évesnél fiatalabbakra – „különösen jól meg kellene indokolniuk álláspontjukat mindazoknak, akik meg akarják tagadni a választójogot az állam egyes polgáraitól”. Vogel szerint egy öregedő társadalomban ügyelni kell arra, hogy minden generáció szempontjait igazságosan és lehetőleg egyenlő mértékben vegye figyelembe a politika. „Természetesen mindenkinek csak haszna lenne abból, ha a jövő nemzedékének perspektíváival minél inkább kalkulálnának”.
A jobboldali pártok hallani sem akarnak minderről. Szerintük sok fiatal 16 évesen még azt sem tudja, hogy milyen szakmát válasszon, vagy hogy egyetemi tanulmányokba fogjon-e. Nem vásárolhatnak szeszes italt és éjfél után nem tartózkodhatnak szórakozóhelyeken.
A szkeptikus tábor álláspontja szerint ennek a generációnak a választási döntéseit a szüleik befolyásolnák. A CDU/CSU Bundestag-frakció jogi tanácsadója, Ansgar Heveling kimondottan ellentmondásosnak ítélné meg azt az élethelyzetet, amelyben „fiatalok nem jogosultak szerződéseket kötni és általánosságban polgári jogi felelősséget vállalni, ugyanakkor rendelkeznének általános választójoggal”.
Ausztria, az éllovas
Nicaraguában és Braziliában már a 80-as években, Európában először 2007-ben, Ausztriában döntöttek úgy, hogy 16 év fölöttiek is részt vehetnek szavazóként a parlamenti választásokon – amire elsőként 2010-ben nyílt lehetőségük. Azóta Málta csatlakozott 2018-ban az európai éllovashoz. (Görögországban 17 éves kortól van általános választójoguk a fiataloknak.) Önkormányzati választások esetében a korhatárleszállításra több országban is van példa: a már említett német tartományokon kívül 16 év a korhatár a helyhatósági választásokon Észtországban, Skóciában, Bosznia-Hercegovinában, Szlovéniában vagy Horvátországban.
Az Európai Bizottság szorgalmazza a korhatár csökkentését. Szerintük a demográfiai változások szükségessé teszik a választói korhatár kiigazítását. Az Európai Unióban az emberek egyre idősebbek, a fiatalok aránya pedig csökken. Így főként idősebbek határozzák meg a fiatalabbak jövőjét anélkül, hogy az utóbbiaknak érdemi beleszólásuk lenne. A generációk közötti igazságos és fenntartható politizálás érdekében a demokratikus együtt döntési lehetőségeket egyenlően kellene elosztani minden korosztály között – vélik az Unióban.
Mi újság Magyarországon? Magyarországon egységesen 18 éves kortól választhat és választható valaki. Ez alól egy kivétel van, ha 16 éves korában megházasodik az illető: ebben az esetben automatikusan nagykorúvá, ezzel választóvá és választhatóvá válik. Magyarországon legutóbb a Momentum és az LMP vetette el a baloldali előválasztások során a korhatár csökkentését 16 évre. Előtte pedig a jobbikos képviselő, Szilágyi György nyújtott be erről törvényjavaslatot a parlament elé – ami nem jutott el a szavazásig. A budapesti lakógyűlés néven futó fővárosi kezdeményezés a 14-18 év közötti korosztályt is megkérdezi, ami miatt támadták is Karácsony Gergely főpolgármestert. És noha a fiatalok körében az ellenzéki pártok elvben népszerűbbek lennének, markáns törekvés eddig nem volt arra, hogy a 18 év alattiak közül is minél többen szavazhassanak. Igaz, ezt nehéz is lenne keresztülvinni a kormány kétharmados parlamenti többségét figyelembe véve, és hogy az Orbán-kormány olyan fontos intézményt is elsorvasztott, mint a jövő nemzedékek ombudsmana. |
Tanuljunk választani!
Azzal az EU-ban is egyetértenek, hogy a belépési küszöb csökkentéséhez elengedhetetlen az állampolgárok demokratikus nevelése. A Bertelsmann Alapítványon kívül is temérdek civil szervezet foglalkozik a választási részvételre való felkészítéssel Németország-szerte. Az egyik legismertebb közülük az „u18” nevű egyesület, amelynek neve az „unter 18” (18 év alatti) rövidítése. Ez a szervezet 1996 óta minden parlamenti választás előtt kilenc nappal lemodellezi az országos voksolást. Minden németországi lakóhellyel rendelkező kis- és fiatalkorú személy leadhatja szavazatát a hivatalos választásokon induló pártokra az U18-as szavazóhelyiségekben. Ezeknek előírásszerűen nyitottnak és szabadon hozzáférhetőnek kell lenniük, és elvileg bárhol felállíthatók, ahol gyerekek és fiatalok tartózkodnak.
A gyakorlatban legtöbbször egy-egy iskola diákjai fognak össze és vezénylik le – akár teljesen önállóan – az u18-választásokat. Valamennyi szükséges dokumentumot letöltenek az u18 honlapjáról, elkészítik a szavazóurnát, a szavazófülkét, sokszorosítják a szavazólapokat. És még arra is ügyelnek – hogy a „játék” igazán életszerű legyen – hogy elkerüljék a „választási csalást”. Vagyis kiküszöböljék például a kettős szavazást azzal, hogy mind a szavazólapokra, mind magukra a szavazókra bélyegzőt nyomnak. A kezdeményezők azt is fontosnak tartják, hogy a választások eredményét komolyan vegye a felnőtt társadalom, így ezt még a hivatalos választás előtt nyilvánosságra hozzák.
A választói korhatár csökkentése nemcsak a népképviselet különböző szintjein eredményezhet eltérő szabályozást, hanem az aktív és passzív választójog feltételei között is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy hány éves kortól lehet valaki jelölt ezeken a választásokon. Míg a szavazati jog megadására 16 év fölött egyre több a precedens, a képviselőség általában a 18. életév betöltéséhez kötött. A Bertelsmann Alapítvány szakértője, Sigrid Meinhold-Henschel szerint kedvezőtlen, ha a választójogi korhatár tekintetében különböző jogszabályok vannak párhuzamosan hatályban: „Egyértelműen ’patchworkölés’ történik. Nem könnyű megértetni a fiatalokkal, hogy az uniós választásokon szavazhatnak, a Bundestag képviselőire azonban nem”.
Szerzők: Volker Wittig, Valaczkay Gabriella és Bogár Zsolt
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Így alakítja át a világ turizmusát néhány Instagram-fotó
Egyre többen választanak üdülési célpontot Instagram-posztok hatására. A turizmusban a közösségi médiaplatform ma már nélkülözhetetlen marketingeszköz, egy-egy tökéletes fotó ezrével csábítja a látogatókat. A helyiek és a környezetvédők azonban sokszor nem örülnek a környék megnövekedett népszerűségének, és legszívesebben kifüggesztenék a „megtelt”-táblát. A Deutsche Welle riportja.
Kizsákmányoló alvállalkozók, áldatlan munkakörülmények nehezítik a kelet-európai kamionosok életét
Vezetőfülke a hálójuk, kempingfőző a konyhájuk, és gyakran hónapokig vannak úton egyhuzamban. A német autópályákon közlekedő kamionsofőrök nagy része kelet-európai, vagy egy EU-n kívüli, alacsony jövedelmű országból való, és nemcsak a szakmájával járó közúti veszélyeknek van folyamatosan kitéve, hanem nyomorúságos életkörülményeknek és tömeges bércsalásnak is. A Deutsche Welle riportja.
