Észrevette magán vagy a környezetén, hogy mostanában lehangoltabb, fáradékonyabb, csökken a motivációja, és többet szorong? Ha a kérdésre igen a válasza, akkor lehetséges, hogy szezonális affektív zavarban (SAD), avagy téli depresszióban szenved.

Több pszichológiai kutatás megállapította már, hogy a tél az emberek gondolkodásában, érzéseiben és viselkedésében is mélyreható változásokat hozhat – írja a Scientific American amerikai tudományos magazin, ahol még Albert Einstein és Nikola Tesla is publikált.

A SAD-ban szenvedők általában reménytelenséget éreznek, csökken a motivációjuk, akár olyan tevékenységekkel kapcsolatban is, amelyeket máskor élveznek, és mindehhez még egy letargikus hangulat is társulhat. A rosszabb kedélyállapot azonban nem feltétlenül jelenti, hogy valaki pszichés betegségben szenved, ugyanakkor általánosnak mondható, hogy a téli hónapokban több a szorongásos és depressziós tünet. Egyes becslések szerint az amerikaiak több mint 40 százaléka tapasztalja ezeket a tüneteket valamilyen mértékben a hidegebb, sötétebb időszakokban.

A tudósok a SAD-ot és a depresszió általánosabb növekedését télen elsősorban a kevesebb napfénnyel hozzák összefüggésbe, ami a szerotonin, vagyis az „örömhormon” alacsonyabb szintjéhez vezet. Összhangban azzal az elképzeléssel, hogy a napfény kulcsszerepet játszik, a SAD általában gyakoribb a világ északibb régióiban, például Skandináviában és Alaszkában, ahol a nappalok a legrövidebbek, a tél pedig a leghosszabb.

Hát megjött, gazdagon kavarog

Azt már tehát tudjuk, hogy a sötétség és a hideg biológiailag is igazoltan lelombozhat, de mi történik, ha esik a hó, és az ablakon kinézve fehér tájat látni, ahogy ez szerdán is megtörtént? Jogosan várhatjuk ettől borús kedélyállapotunk felderülését?

A január közepi havazásról itt találja a képgalériánkat:

Lehet, hogy nem is tűnik fel mindenkinek, de a lehulló hó kellemes, halk hanggal párosul. A Sussexi Egyetem egyik tanulmánya szerint a természet hangjai fokozott aktivitást váltanak ki az agy azon részeiben, amelyek a pihenésért felelősek. Ráadásul a havazás lehetőséget adhat arra, hogy úgy játsszunk a szabadban, mint a gyerekek. Ily módon a hó segíthet abban, hogy elengedjük a gátlásainkat, írja az Egyesült Királyság Pszichoterápiás Tanácsa. Azt is kifejtik, hogy mivel a hó általában csak korlátozott ideig van jelen, így ösztönözhet minket arra, hogy élvezzük a pillanatot.

Ráadásul amikor több időt töltünk a természetben, akkor nagyobb életerőt, jobb ellenálló képességet is tapasztalhatunk, ami hozzájárulhat a mentális és érzelmi jóllétünk erősödéséhez.

Meghízunk, többet szexelünk, jobban koncentrálunk

Néhány tudós arról beszélt, hogy a SAD sok párhuzamot mutat a téli álommal, amely során a barna medvék, a földimókusok és sok más faj leállítja anyagcseréjét, és átalussza a tél leghidegebb időszakát. Így a kialakulásának oka is régebbre nyúlhat vissza, mint gondolnánk. Korábban arra törekedtek az emberek, hogy energiát takarítsanak meg az évnek abban az időszakában, amikor jellemzően kevés volt a táplálék, és az is befolyásoló tényező lehet, hogy az alacsonyabb hőmérséklet is nagyobb energiaigényt támaszt a testtel szemben.

Talán ez is szerepet játszik abban, hogy télen általában sokan felszednek néhány pluszkilót. Kutatások szerint ebben az évszakban a legkevésbé sikeresek a fogyókúrák, és a legnagyobb a derékbőség. A Scientific America a témával kapcsolatos friss tanulmányokra hivatkozva azt írta, hogy az ünnepi időszakban az átlagos súlygyarapodás körülbelül 0,5-1,3 kilogramm, de a túlsúlyos emberek általában ennél is többet híznak.

AFP / Kirill Kudryavtsev

Az egyik kevésbé tárgyalt szezonális hatás, hogy az embereknek a hűvösebb hónapokban megnő a szexuális vágyuk. A kutatók ezt az óvszereladások, a szexuális úton terjedő betegségek aránya, valamint a pornográfiára és prostitúcióra vonatkozó internetes keresések számának megnövekedéséből következtették ki. Az adatokból arra jutottak, hogy a szexuális vágy a nyár végén, majd a téli hónapokban tetőzik.

Tanulmányok szerint az évnek ebben az időszakában az emberek könnyebben tudnak figyelni az iskolában vagy a munkahelyen. Sőt, belga idegtudósok megállapították, hogy a tartós koncentrációt mérő feladatokban nyújtott teljesítmény a téli időszakban a legjobb. A kutatásokban azzal magyarázzák a kognitív funkciók javulását, hogy a kevesebb napfény miatt szezonálisan változik a már említett szerotonin- és dopaminszint is. A dopamin, amely szintén befolyásolja a figyelmet és a motivációt, szoros kapcsolatban áll a szerotoninnal, és évszakos ingadozása is hatással lehet a teljesítményre.

Nyitókép: Kriza Márton / HVG