szerző:
Vándor Éva
Tetszett a cikk?
sport

Ketten együtt összesen összesen 27 Grand Slam-trófeán és három olimpiai bajnoki címen osztoznak, de most az a cél, hogy legyen néhány közös sikerük is. Alig fél évvel ezelőtt Novak Djokovic a világ tetején érezhette magát friss olimpiai bajnokként, Andy Murray pedig a visszavonulását jelentette be Párizsban. Eszében sem volt, hogy edző legyen, most mégis az a Djokovic kérte fel, akitől négy melbourne-i döntőben is kikapott. Murray tudja, hogyan kell legyőzni a fiatal trónkövetelőket, és a 37 éves szerb bajnoknak most pont erre van szüksége. 

Andy Murray a visszavonulás utáni új életének a kellős közepén, egy golfpályán volt éppen, amikor a golfpartnerével a jövő nagy kérdéseiről beszéltek, ő pedig kénytelen volt elismerni, hogy nem igazán tudja, mi lesz. Amikor ennél is konkrétabb kérdést kapott – tervezi-e, hogy edzősködni fog? – Murray annyit válaszolt: „Őszintén szólva, ennél rosszabbat most el sem tudnék képzelni.”

Fél órával később már Novak Djokoviccsal beszélt telefonon egy lehetséges edzői munkáról. 

Az egykori riválisától érkező ajánlat finoman szólva is váratlan volt. Murray akkor még csak annyit mondott, hogy gondolkodik rajta, és megkérdezi a feleségét. 

Az év első Grand Slam-tornája, az Australian Open rajtjánál viszont már ott ült a pálya szélén Djokovic csapatában, remek közeli képeket biztosítva a tévétársaságoknak és a fotósoknak. „Egyébként nem is szerettem a teniszt” – írta egy posztban Murray a visszavonulásakor. „Egyébként nem is szeretted a visszavonulást” – ütötte le a magas labdát Djokovic, amikor bejelentették az együttműködésüket tavaly novemberben. 

A kettejük közötti furcsa, ám roppant szórakoztató dinamika szerencsére a közös interjúikat is feldobja. Amikor az ausztrál torna előtt egy jótékonysági eseményen leültették őket, hogy meséljék el, mégis hogyan jöttek össze, Murray a maga érdes, önostorozó humorával beszélt arról, hogy jó párszor játszott már Ausztráliában, majd Djokovicra pillantva azt mondta: „Nyernem sajnos nem sikerült, és ezért ez a fickó felel egymaga. De azért vagyok itt, hogy szabotáljam az esélyét egy újabb győzelemre.” 

Bár várhatóan minden közös megszólalásuk során röpködnek majd a poénok, érezhető, hogy ez a két ember mélyen tiszteli egymást. Amikor Murray-t arról kérdezték, hogy milyen a közös munka Djokoviccsal, a legnagyobb elismerés hangján beszélt róla: „Olyan volt, amilyennek elképzeltem. Novak nemcsak minden idők egyik legjobb teniszezője, de egyben minden idők egyik legjobb sportolója is. Azt vártam, hogy rendkívül keményen fog dolgozni. Folyamatosan azt keresi, miben fejlődhet még.” 

Djokovic pedig arról beszélt, hogy a sok évre visszatekintő rivalizálásuk után milyen furcsa, mégis üdítő változás, hogy most egy oldalon állnak. Az egy oldal pedig azt is jelenti, hogy megosztja az új edzőjével az érzéseit, a titkait, a gondolatait, azt, ahogyan a játékát érzi és látja – mindezt egy olyan emberrel, aki nem olyan rég mindezt még ellene fordította volna a pályán. Djokovic azt mondta, az együttműködésük minden percét élvezte eddig, és ez látszik is rajtuk. Az eddigi interakcióikból kivehető, hogy Djokovic figyelmesen hallgatja Murray észrevételeit, visszakérdez, bólogat, a bizalom egyelőre szinte tapintható kettejük között. 

„Szeretek Andyvel beszélgetni. (…) Ő a sportág egyik legendája. Megérti azokat a magasságokat és mélységeket, amelyeken az ember átmegy a pályán, nemcsak a játék szempontjából, hanem mentálisan és fizikailag is. Nem kell sokat magyaráznom. Mindent megért, amin keresztülmegyek – mondta új edzőjéről Djokovic, zseniálisnak nevezve Murray-t abban, ahogyan támogatja és bátorítja őt, és eléri, hogy jól érezze magát a pályán. – Azt hiszem, erre van szükségem, őszintén szólva. Kerestem ezt az extra motivációt. Ezt Andyvel határozottan megkaptam.”

Murray a karrierje során négy döntőben kapott ki Djokovictól az Australian Openen, és persze lehet viccelődni azzal, hogy az edzői ajánlat azért is volt visszautasíthatatlan, mert talán soha vissza nem térő esélyt kap arra, hogy végre döntőt nyerjen Melbourne-ben. De az együttműködésüknek – bár John McEnroe őrültségnek nevezte – nagyon is van létjogosultsága. 

Az persze nem ritka, hogy egy volt teniszező lesz egy még aktív teniszező edzője, a szerb edzői padján megfordult már Boris Becker, Goran Ivanisevic és Andre Agassi is. De a Djokovic–Murray-projekt azért is olyan különleges, mert egy szinte még aktív rivalizálásból nőtt ki. Murray alig néhány hónapja, tavaly augusztusban vonult vissza, ha a teste nem adja meg magát, nagy valószínűséggel egymás ellen lépnének pályára az idei Australian Openen. Egyidősek, mindössze hét nap különbség van köztük, és messzire nyúló múlt mögöttük. Juniorként még barátok, aztán a legnagyobb ellenfelek lettek, sok-sok feszült és kimerítő meccsel maguk mögött. 

Egy igazi harcos távozik a teniszpályáról – búcsú Sir Andy Murraytől

Az örök visszatérő utoljára szervált: a párizsi olimpia férfi páros teniszversenyének nyolcaddöntőjében Andy Murray az oldalán Dan Evansszel kikapott az amerikai duóval szemben. Az olimpia után pedig, úgy tűnik, nincs több visszatérés Murray számára.

Djokovic Murray személyében olyan edzőt kapott, aki még játszott a világranglista jelenlegi első három helyezettjével, és a szerb mostani legnagyobb ellenfeleivel, Jannik Sinnerrel, Carlos Alcarazzal és Alexander Zverevvel, sőt meg is verte őket. Egy évvel ezelőtt pont a felszálló ágban lévő, jelenleg világelső Sinner volt az, aki meghiúsította Djokovic győzelmi terveit Melbourne-ben az elődöntőben, Murray-vel az oldalán ezt már nem akarja megengedni. Márpedig most már a fiatal generáció tagjai jelentik a legnagyobb akadályát annak, hogy 37 évesen megszerezze a történelmi 25. Grand Slam-győzelmét. 

Murray egykori edzője, Jamie Delgado egyértelművé tette, hogy a skót komoly lendületet adhat Djokovic karrierjének, nemcsak azért, mert nagyon jó érzéke van a stratégiához, és képes olvasni a történéseket a pályán, hanem azért is, mert nagyon jól ismeri Djokovic játékát is – 25 éven át játszottak egymás ellen –, tudja, hogy az ellenfeleinek mivel okoz fejtörést a szerb teniszező.

Tudja, hogy hogyan fejlődött a játékom, ismeri a gyengeségeimet és az erősségeimet is

– mondta erről a különleges kapocsról Djokovic.  A szerb klasszis teniszezői nagyságához nem fér kétség, de Murray hozzáteheti azt a néhány százalékot, amire pont szüksége lehet még, hogy az ifjú titánokat legyőzze. Andy Murray sportemberi nagyságának egyik fokmérője, hogy a tenisz modern történelmében nála senki nem fordított több meccset 0-2-es szetthátrányból – szám szerint tizenegyet, így valószínű, hogy jelentős tartalékokat lesz képes mozgósítani Djokovicban is. 

Novak Djokovic és Andy Murray
William WEST / AFP

A 2017-es sérülésekkel teli szezon óta a tavalyi volt az első, amikor a szerb sportoló egyetlen Grand Slamet sem nyert, igaz, Párizsban végre olimpiai bajnok lett, mégpedig Carlos Alcaraz legyőzésével egy lenyűgöző döntőben. 

És végső soron hátradőlhetne, 37 éves korára mindent elért. Viszont még mindig kitörő formában van, így hát miért is hagyná abba? A történelemkönyvekbe van még mit bevésni, igaz, egyelőre most a 11. melbourne-i győzelem és a 25. Grand Slam az elsődleges célja – mind a kettő hatalmas rekord lenne. 

Nem lesz könnyű menetelés, és ezt Djokovic és Murray is tudja. Mind a ketten képesek, hogy finoman fogalmazzunk, az érzelmek széles skáláját megélni a pályán. „Mondjuk úgy, hogy nem könnyű vele” – mondta Djokovicról a korábbi edzője, az egykori wimbledoni győztes Goran Ivanisevic. De ha van valaki, aki a pályán érzett frusztrációt és stresszt átérzi és megérti, akkor az Murray, és jelezte is, hogy nincs gondja azzal, ha ezeket a dühkitöréseket Djokovic történetesen rajta vezeti le. „Ha a legjobbját nyújtja, és minden tőle telhetőt megtesz, nekem teljesen megfelel, ha úgy fejezi ki az érzelmeit, ahogy csak akarja” – mondta Melbourne-ben, amikor újságírók az új edzettje szenvedélyességéről faggatták. Murray hozzátette, jobban aggasztaná, ha Djokovic visszafogná magát, mert szükség van erre a fajta belső tűzre a sikerhez, valamint ahhoz, hogy a pályán egyensúlyban legyenek a dolgok. 

Novak Djokovic ma a tenisz történetének legsikeresebb férfi játékosa, de a fiatalok ostromgyűrűjében kell teljesítenie. Tavaly Murray és Rafael Nadal, korábban pedig Roger Federer visszavonulásával ő maradt a sportág legdicsőbb korszakának egyetlen képviselője, és bár egy Alcaraz-Sinner döntő az Australian Openen méltó nyitánya lenne az új érának a teniszben, Djokovic elérte, hogy Murray-vel az oldalán még ott legyen rajta a reflektorfény. Az biztos, hogy a tenisz egy újabb lenyűgöző fejezettel gazdagodik. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat
Novak Djokovic tenisz Australian Open Andy Murray