Az óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tanárai vasárnap reggelre már kijavították azoknak a diákoknak a dolgozatait, akik az ő intézményükben írták meg szombaton a központi írásbeli felvételit. A hatosztályos gimnáziumi képzésre jelentkezők pontszámait grafikonra is vitte az iskola, amit a Facebookon osztottak meg. (Az intézmények az írásbeli felvételin csak helyszínt biztosítanak a vizsgához, tehát nem okvetlenül az AKG-ba jelentkezik végül az, aki ott írta meg az írásbelit.)

A grafikon alapján idén az írásbeli vizsgán a jelentkezők átlagosan összesen 55 pontot szereztek a százból, ami a grafikon alapján közel hat ponttal kevesebb, mint a tavalyi vizsgán.

Az AKG grafikonjából az is kiderül, hogy az alternatív oktatási intézménybe jelentkezők az elmúlt években szinte minden esetben jobb átlagpontszámot értek el, mint az országos átlag, így nem kizárt, hogy az országos átlag még az 55 pontnál is alacsonyabb lesz. Ami az összesített pontszám átlagát illeti, ennél rosszabb eredmény is született már az AKG-ban az elmúlt években, 2020-ban például alig haladta meg az 50 pontot.

Ami külön a magyar felvételit illeti, ott 29 pont körül alakult az AKG-ban vizsgázók átlaga, ennél legutóbb 2014-ben volt alacsonyabb az átlagpontszám a magyarfelvételin. Az iskola erről azt írta a Facebook-bejegyzésében, hogy 11 éve nem volt ilyen nehéz felvételije a hatosztályos gimnáziumokba készülőknek. Itt egyébként arról tanúskodik a grafikon, hogy az országos átlag és az AKG-ban elért átlag az utóbbi években nagyjából kéz a kézben jár. Kérdés, hogy idén is hasonlóan alakul-e. Mindenesetre az Eduline-nak nyilatkozó szaktanárok azt mondták, az idei magyarvizsga valóban másfajta megközelítést igényelt, mint a korábbiak.

Ami a matematika felvételit illeti, az AKG termeiben vizsgázók idén 26 pont körüli átlagot szereztek, ami elmarad a tavalyi 30 pontos átlagtól. De az elmondható, hogy korábbi években ennél jóval nehezebb matek feladatsorok is előfordultak, 2017-ben és 2020-ban is 21 pontos átlaggal zártak az AKG-ban felvételit írók, az országos átlag pedig abban az évben még ettől is 1-1 ponttal elmaradt. A matek feladatokról egyébként azt mondták a szaktanárok, hogy a felvételiben nem is annyira a matek, hanem a szövegértés okozhatott gondot.

Bár a korábbi években egy nehezebb feladatsor azt jelentette, hogy minden diáknak ugyanúgy csökken a pontszáma és így a gimnáziumba való bejutási küszöb is alacsonyabbá válik, idén olyan változás történt, ami nem ad okot ilyen optimizmusra: a tankerületi központok ugyanis azt ajánlották a felvételiztető gimnáziumoknak, hogy csak olyan diákokat vegyenek fel, akik bizonyos pontszámot elértek, így olyanokat, akik a négy évfolyamos képzésben 50, a nyelvi előkészítő esetében 60 pontot, a hat és nyolc évfolyamos képzéseknél 70 pontot érnek el.

Bár ez csak ajánlás a tankerületek részéről, mégis vannak olyan gimnáziumok, amelyek ezt kötelezően alkalmazni kezdték, vagyis előre jelezték, hogy a fenti pontszámot el nem érő diákokat nem fogják felvenni. A Szülői Hang Közösség szerint ezzel a gimnáziumi férőhelyek száma csökkenhet, és több tanuló az akarata ellenére a szakképzésbe szorulhat ki.

Arról, hogy a diákok milyennek látták a felvételi feladatokat, ebben a cikkünkben olvashat.