A keresztények legfontosabb ünnepe, a húsvét előtt 40 napon keresztül tart a böjti időszak, amely elsősorban bűnbánatról szól. Jellemző ezekre a napokra az elcsendesedés, a befelé fordulás, ellentétben a farsangi időszakkal, ami a húshagyó keddel zárul, és másnap, hamvazószerdán (ami idén március 5-ére esik) kezdődik a böjt. Kialakulása az ókor végére, a középkor elejére tehető. A negyvenes szám több vonatkozásban is előfordul a Bibliában: ennyi napig tartott a vízözön, ennyi évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, és Mózes is negyven napig tartózkodott a hegyen.

A böjt célja az ünnep előtti lelki és testi megtisztulás, amit az egyház több évszázada kialakult gyakorlatokkal támogat. A római katolikusok úgynevezett szigorú böjtöt évente kétszer tartanak, a húsvét előtti nagyböjt kezdőnapján, és Jézus halálának napján, nagypénteken. Nagy önmegtartóztatást azonban ez sem kíván az embertől: ezen a két napon 14 év felett nem lehet húst fogyasztani, de halat már igen, valamint előírás még, hogy a 18 és 60 év közöttiek csak háromszor egyenek ilyenkor, és ebből csak egy étkezés lehet bőséges. Ezen kívül a 40 napos bűnbánati időszakban minden pénteken hústilalom van, de ilyenkor már nincs korlátozva az étkezések száma, valamint a böjtöt nem kell tartania annak, aki valamilyen betegségben szenved vagy várandós.

A keresztény emberek elsősorban vallási okokból böjtölnek, ebben a cikkben azonban egészségügyi szempontból vizsgáljuk a 40 napos böjt táplálkozásra vonatkozó előírásait. Ebben Győző-Molnár Anna, táplálkozástudományi szakember, funkcionális táplálkozási referens volt segítségünkre.

A húsvéri böjtnél a legtöbb diéta, vagy például a Schwab Richárd-féle, nagy népszerűségnek örvendő időablakos böjtölés (amikor valaki a nap 24 órájából összefüggően minimum 12 órát, de inkább 14–18-at nem eszik) is jóval drasztikusabb önfegyelmet és életmódváltást igényel, nem beszélve az olyan nagyszabású koplalásokról, mint egy 72 órás vízböjt, amit kollégánk is kipróbált, itt lehet elolvasni:

Ennek ellenére korántsem haszontalan az sem, ha valaki „csak” a klasszikus 40 napos böjtre vállalkozik.

A szakember szerint a böjt tehermentesíti az emésztőrendszert, jótékony hatással lehet a májműködésre, a hasnyálmirigyre, segíti a regenerációt. Ilyenkor önkéntelenül is, de egyfajta kalóriadeficitbe kerül a szervezet, így ha valaki fogyni szeretne, azt a célt is megtámogatja a böjt. Fontos arra figyelni, hogy a húsmentes napokon is változatosan táplálkozzunk, érdemes ilyenkor halat enni: a benne lévő az omega-3 zsírsav segíti az idegrendszer működését, ezen felül gyulladáscsökkentő hatású.

Győző-Molnár szerint a 40 napos időszakon felül ajánlott kiterjeszteni a böjtöt egész évre, és tartani hetente egy-két húsmentes napot. Hozzátette, a terhes nők és a gyerekek esetében azért nem szokták javasolni a böjt megtartását, mert tápanyaghiányos állapot alakulhat ki. Ilyenkor még könnyebb beleesni abba a hibába, hogy túl kevés fehérjét viszünk be a szervezetünkbe – a gyerekeknél és a várandósoknál erre fokozottan figyelni kell.

Azáltal, hogy kivesszük az étkezésünkből a húst, nagyobb hangsúly helyeződik a zöldségekre, több feldolgozatlan ételt fogyasztunk, így emelkedik a rostbevitel – ez mindenképpen hasznos lehet a koleszterin csökkentése érdekében, főleg szív- és érrendszeri problémák esetén.

A szakember javasolja, hogy egy szigorú böjti napon a három étkezésből egynél együnk halat. Választhatunk egy zsírosabb, tengeri fajtát, vagy makrélát, lazacfilét, az édesvízi halak közül kipróbálhatjuk a pisztrángot is. Ezt párosíthatjuk valamilyen teljes értékű gabonával, például bulgurral, és sok-sok zöldséggel – kész is az egyszerű ebéd egy húsmentes napra.

Fontos, hogy ne legyen monoton az étkezésünk ilyenkor sem, és kerüljük az olyan feldolgozott szénhidrátot tartalmazó köreteket, mint a pékáruk. Egy másik opció lehet, hogy hüvelyes alapú fehérjét választunk a hal helyett, például csicseriborsót, vagy babot.

Sokan vannak, akik a 40 nap alatt alatt az előírt böjt mellett lemondanak különböző élvezeti cikkekről, például nem esznek édességet, nem isznak alkoholt, vagy leteszik a cigarettát. Győző-Molnár szerint egyénfüggő, hogy milyen hatást okoz az, ha egyik napról a másikra elhagyunk valamit az étkezésünkből – valaki kitartóan meg tudja ezt valósítani, míg másnál falási rohamot idézhet elő, ha hirtelen megfosztja a szervezetét 20-30 kalóriától. Ezt elkerülendő érdemes figyelni arra, hogy módosítsuk az étkezéseink összetételét. Ha például el akarjuk hagyni a desszertet, válasszunk többféle fehérjeforrást, együnk több zöldséget, emeljük meg a gabonaköret-adagot – így arányosan tudjuk pótolni a kieső kalóriákat.