„Értelmetlen, magamutogató és káros” Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az, hogy az európai uniós külügyminiszterek 11 személyt és 4 entitást szankciós listára helyeztek az emberi jogok megsértése miatt. A magyar diplomáciája vezetője az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatót a kormánymédiának, amelyet Facebookon élőben közvetítettek.

Szijjártó elmondása szerint „példátlan módon” négy kínai személy ellen is korlátozó intézkedéseket vezetett be az EU, amelyet a miniszter így kommentált:

Értelmetlennek és károsnak tartjuk ezt a döntést most, hogy életeket kellene menteni, nem pedig szankciós tanáccsá átalakítani az EU külügyminiszteri tanácsát.

A magyar külügyminiszter szerint az emberi jogok mellett kiálló uniós kollégának döntése valójában arra szolgál, hogy „megpróbálják elterelni a figyelmet a valóságról, például az elrontott vakcinabeszerzésről”, holott az ilyen szankcióknak nem szokott semmi hatása lenni az adott országokban.

Az Európai Unió Tanácsa két külön döntésben rendelt el szankciókat hétfőn. Az egyik döntés 10 magas rangú mianmari katonatiszt és a választási bizottsági elnöke ellen bevezetett szankciókról szól a katonai puccs és a hatalomátvétel elleni tüntetések brutális leverése miatt.

A másik döntést az EU globális emberi jogi szankciórendszerének keretében fogadták el: 11 személyt és 4 entitiást érintenek. A négy kínait az ujgur átnevelő táborok üzemeltetése és az ott alkalmazot kegyetlenkedések miatt tették fekete listára. Emellett az észak-koreai, líbiai, orosz, dél-szudáni és eritreai nevek kerültek fel a szankciós listára.

Bár erre Szijjártó nem tért ki, nagy valószínűséggel az a magyar kormánynak a gondja a kínaiakat sújtó intézkedésekkel, hogy befagyasztja az illetők európai számláit, és megtiltja az európai gazdasági szereplők számára, hogy pénzt utaljanak számukra az EU-n kívüli bankokhoz is. A döntés Szijjártó szerint „még tovább fogja mérgezni az EU és Kína együttműködését”, pedig „ha az együttműködést az észszerűség talajára tudnánk helyezni, abból nagyon komolyan profitálhatna az EU”.

Az EU március 2-án léptetett életbe először a globális emberi jogi szankciórendszer keretében utazási tilalmat és gazdasági korlátozásokat az orosz igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás négy vezető alakja ellen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezér bebörtönzése és a tüntetőket ért erőszak miatt. A döntés nagyon komoly lépés volt az uniós külpolitika szempontjából, ugyanis azt jelezte, hogy az EU a gazdasági és politikai érdekek elé helyezi az emberi jogok védelmét, és képes egy erkölcsi-politikai értékrend mellett egységesen kiállni.