Oroszország és az ukránok elleni háborúban őket segítő Fehéroroszország mezőgazdasági termékeit eddig nem sújtották szankciók. Szorosan véve ez most sem változik meg, azonban büntetővámok kivetése mellett döntöttek a tagállamok.

A rendelet olyan szintre emeli az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonafélékre, olajos magvakra és az ezekből származó termékekre kivetett vámokat, amelyek a gyakorlatban leállítják e termékek behozatalát

– áll a jogszabályhoz fűzött indokolásban. Ezek az intézkedések azokra a termékekre vonatkoznak, amelyeket ebből a két országból közvetve vagy közvetlenül az EU-ban akarnak értékesíteni. Nem érintik a korlátozások az EU-n keresztül más harmadik országokba irányuló tranzitokat, elismerve azt, hogy az orosz és a fehérorosz termékek a világ élelmezésében szerepet játszanak.

Ezek az intézkedések tehát megakadályozzák az EU gabonapiacának destabilizálódását, leállítják az Ukrajna területén termelt illegálisan eltulajdonított gabona oroszországi exportját, és megakadályozzák, hogy Oroszország az EU-ba irányuló exportból származó bevételeit az Ukrajna elleni agressziós háború finanszírozására fordítsa

– fogalmazott a döntés után a soros elnökség nevében Vincent Van Peteghem belga pénzügyminiszter. Az intézkedés a gabonaféléket, olajos magvakat és azokból származó termékeket, valamint a cukorrépa-szeletet és szárított borsót érinti.

Oroszország 2023-ban mintegy 1,4 milliárd dollár értékben exportált gabonatermékeket az EU-ba. Az európai import tavaly rekordot döntött, ami 4 millió tonnát jelent, ez az EU teljes fogyasztásának 1 százaléka. A kivetett büntetővám mértéke terméktől függően vagy tonnánként 95 euró, vagy pedig az áru értékének a fele – amelyik magasabb, azt alkalmazzák.

A magyar kormányt a kereskedelmi miniszterek tanácsülésén Szijjártó Péter képviselte. A külügyminiszter az esemény szünetében, kizárólag a kormánypárti médiumoknak tartott “sajtótájékoztatóján” közölte, hogy egyetlen tagállamként Magyarország nem szavazta meg ezt a rendeletet, támogatás helyett tartózkodott, mert szerinte a kereskedelmet például a mezőgazdaság területén fenn kell tartani. 

Érdemes megemlíteni, hogy miközben az orosz és belarusz termékekkel szemben kivetett védővámmal nem ért egyet a magyar kormány, az ukrán agrárárukat nemes egyszerűséggel kitiltotta az ország területéről. 

Az is érdekes fénytörést ad az ügynek, hogy az EU döntését megelőző napon Szijjártó Péter éppen Fehéroroszországban tárgyalt, ahol a magyar-belorusz üzleti fórumon többek között ezt mondta:

Mi, magyarok nem hiszünk a szankciós politikában, a szankciós politika megbukott. 

Hozzátette, hogy a szankciók által nem érintett területeken – és a védővámok dacára a mezőgazdaság továbbra is ide tartozik – Magyarország továbbra nyitott a kapcsolatok bővítése. A két ország között tavaly 142 millió eurós volt a kereskedelmi forgalom volt, idén 20 százalékos növekedés várható – jegyezte meg Szijjártó. 

A minszki tárgyalások keretében 92 vállalatközi találkozót bonyolítottak le, és ennek eredményeként a tavalyi 9,5 millió keltetőtojást követően idén 420 ezer magyar naposcsibe érkezik Fehéroroszországba.