Összesen két hónapja volt az Európai Bizottságnak arra, hogy a kekvá-król, azaz a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabályt értékelje, de két hét is elég volt annak kimondására, hogy ezzel nem szűnnek meg az összeférhetetlenségi kockázatot és nem garantálható az ide befolyó uniós források felhasználásának átláthatósága.

Két éve döntöttek úgy a tagállamok, hogy az EU részéről

nem tehető jogi kötelezettségvállalás semmilyen, a 2021. évi IX. magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve semmilyen, az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott jogi személlyel.

Ez azt jelenti, hogy az érintett magyar intézmények nem kaphatnak sem a diákcsereprogramot támogató Erasmus+, sem pedig a kutatásfejlesztést finanszírozó Horizon Europe programokból anyagi támogatást. Vagyis explicite nem a diákokat és a kutatókat zárták ki, hanem az alapítványi fenntartású egyetemek uniós finanszírozását zárták el. Ettől például a kormány megtehette volna, hogy az így kieső összeget saját maga pótolja, ehelyett azonban saját programokat hozott létre: a diákcserére a Pannónia Ösztöndíjprogamot, a kutatóknak pedig a HU-RIZON-t. Előbbiről itt írtunk bővebben:

A kekva-törvényről szóló értékelésében az Európai Bizottság kimondta:

A jogszabály-módosítások nem kezelik kellőképpen a közérdekű alapítványok igazgatóságaiban fennálló összeférhetetlenségi problémákat. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a közérdekű alapítványokra és az általuk fenntartott jogalanyokra vonatkozó intézkedésnek érvényben kell maradnia. A Bizottság egyértelműen felvázolta azokat a kiigazításokat, amelyek szükségesek a helyzet megfelelő orvoslásához.

Az utolsó mondatnál érdemes elidőzni. Az utóbbi időkben a magyar álláspont az volt, hogy az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt megszakította a kommunikációt és hiába küldte el Brüsszelbe a javasolt szöveget a kormány, mégsem kaptak visszajelzést azzal kapcsolatban, hogy az vajon megfelel-e majd, illetve rendre újabb feltételeket támasztottak. Az Európai Bizottságnál ezt határozottan cáfolták, az EUrologus magas beosztású bizottsági tisztviselőktől úgy értesült, hogy a magyar fél végig tisztában volt azzal, hogy mit kell tennie.

Elküldték egy éve a tervezetet, arra reagáltunk, és jeleztük, hogy ez nem lesz jó, mert sok benne a problémás rész

– emlékezett vissza az egyik forrás, majd hozzátette, hogy ehhez képest a most elfogadott módosítások lényegében az egy évvel ezelőtti dokumentumban foglaltak voltak. Kiegészülve egy olyan körülménnyel, ami eleve kizárja azt, hogy elfogadják a változtatásokat. Hankó Balázs miniszter az elmúlt hetekben Brüsszelben többször is elmondta, hogy a módosítások majd akkor lépnek hatályba, ha a magyar egyetemeket visszaengedik a programokba. Ez teljes értetlenséget eredményezett Brüsszelben.

Hankó Balázs

MTI/Bruzák Noémi

Ez nem fogadható el, mert először orvosolni kell a helyzetet, és csak utána tud a Bizottság értékelni valamit, ami hatályos, mert különben nem lehetünk biztosak abban, hogy az aggályokat hatékonyan kezelik

– fogalmazott forrásunk. Hozzátette, hogy a tagállamok elé is egy olyan törvényt kell vinni, aminek a rendelkezéseit már alkalmazzák, nem pedig annak az ígéretét, hogy majd alkalmazni fogják, ha pozitív lesz az elbírálás.

De nem ez volt az egyetlen kifogás. Ugyan a határozat részletes szövegét még nem ismerjük, de a kifogások között van például az, hogy az Integritás Hatóságnak nincs meg a törvényes alapja ahhoz, hogy ellenőrizze a kuratóriumi tagok vagyonbevallását. Az is szemet szúrt Brüsszelben, hogy a magyar jogalkotót a jogszabály mellékletében nem az összes kekva-formában működő intézményt sorolta be. A magyar álláspont az volt, hogy a hiányzó néhány intézmény nem kap uniós forrást, az Európai Bizottság szerint azonban az a kérdés, hogy pályázhatnak-e, vagyis potenciálisan lehetőségük lenne-e pénzek megszerzésére. Egyébként is, az uniós tiltás nem egyes intézmények működésében akar átláthatóságot, hanem általában véve a kekva, mint működési forma a vizsgálat és ellenőrzés tárgya.

Ez minden közérdekű alapítványra vonatkozik, és nem egy részhalmazára

– emelte ki egy bizottsági illetékes. Ő is megerősítette, hogy a magyar “hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy azonosítsák, melyek azok a további változtatások, amelyeket el kell fogadniuk”. Azt is el akarják kerülni, hogy olyan helyzet alakulhasson ki, hogy egy-egy intézmény ki-bejelentkezhessen a rendszerbe és rendszerből, függően attól, hogy akar-e EU-s pénzt. Ez ugyan nem túl életszerű, azonban jól rámutat a Magyarországgal szembeni bizalmatlanságra. Az elmúlt években a megbeszélések dinamikája rendszeresen az volt, hogy volt egy egyértelmű elvárás, aminek a teljesítésére ugyan a kormány ígéretet tett, de rendre egy kicsit másként, egy kicsit átformálva, kiegészítve, megkurtítva a javasolt szöveget, bízva abban, hogy az utolsó szó mindig a magyaroké maradhat.

A kekva-ügy kapcsán az Európai Bizottság kitért a jogállamisági eljárás által zárolt pénzek sorsára is. Ez egyrészt három kohéziós alap 55 százalékát, 6,3 milliárd eurót érint a hétéves költségvetésből, másrészt a helyreállítási alap mintegy 9,5 milliárd euróját, amit 2026 augusztus végéig lehet felhasználni. Ezen a téren az elmúlt egy évben nem történt változás, ezzel kapcsolatban az Európai Bizottságnak nincs mit értékelnie, mert Magyarország nem jelent be új intézkedéseket.

Emiatt december 31-ével a 6,3 milliárd euró egy évre számított időarányos része, mintegy 1 milliárd euró végérvényesen elvész. Ez az a pénz, amit 2022-re allokáltak, két év elteltével a forrást nem lehet lehívni, úgy tekintenek rá, mint ami nem kellett Magyarországnak. Ez annyiban jó hír a többi tagállamnak, hogy arányosan ennyivel csökken a befizetési kötelezettségük. Ha nem változik semmi, akkor egy év múlva a 2023-as egymilliárd tűnik el és így tovább. Az elvi lehetőség persze megvan: ha a kormány bemutatja a 21 úgynevezett szupermérföldkő teljesítését, az Európai Bizottság ezt pozitívan értékeli, majd ezt jóváhagyják a tagállamok is és mindez legkésőbb december 31-én lezárul, akkor nemhogy az egymilliárd marad meg, hanem összesen több mint 15 milliárd euró válik elérhetővé.