Legális varázsgombával és LSD-vel segítené a mentális betegséggel küzdő pácienseket egy európai kezdeményezés
Szabályozná és – receptre, orvosi felügyelet mellett alkalmazva – hozzáférhetővé tenné a mentális betegségek elleni küzdelemben a pszichedelikus növények és szerek széles tárházát a január közepén elindult Európai Polgári Kezdeményezés (ECI). Összegyűjtöttük, Európában hol és milyen pszichedelikus drogok gyógyászati felhasználását engedélyezik.
Tíz éve még lehetett vitatkozni a pszichedelikus szerek mentális betegségek kezelésében betöltött szerepéről, mára azonban olyan mennyiségű tudományos kutatás, kísérlet és vizsgálat zárult több mint ígéretes eredményekkel az ehhez kapcsolódó területeken, hogy azt a drogpolitikában lemaradó Európai Unió vezetése sem tudja tovább figyelmen kívül hagyni. Ennek egyik legutóbbi fejleménye, hogy az Európai Gyógyászati Ügynökség (EMA) 6,5 millió euróval finanszírozza a varázsgombának nevezett, a triptamin családba tartozó pszilocibinnak a palliatív gondozásban betöltött szerepét. Vagyis a haldokló betegek félelmeinek enyhítésében ígéretes eredményeket mutató kísérleteket folytatnak az európai adófizetők pénzéből.
Régen elavult és számos formában tudományosan cáfolt nézet ugyanis, hogy az LSD, a varázsgomba, a San Pedro vagy Peyote kaktuszok, illetve az utóbbi tíz évben jelentős ismertségre szert tett DMT-alapú Ayahuasca szertartásoktól egyszerűen „megőrülnek” az emberek.
Épp ellenkezőleg, ma már a progresszív pszichológusok és pszichiáterek, illetve egyéb mentálhigiénés szakemberek között többségében konszenzus van arról, hogy az összefoglaló néven pszichedelikumoknak nevezett növényeknek és vegyületeknek van orvosi haszna. Ezért is lehet szerepük a mentális betegségek kezelésében, enyhítésében. Ma már kevesen vitatják például az hogy az MDMA (mely ugyan nem minősül klasszikus pszichedelikus szernek, mert nem hallucinogén) a veteránok poszttraumás stressz kezelésében minden más ismert szernél hatékonyabb eredményeket mutat. Hasonló a helyzet az utóbbi 2-3 évben növekvő figyelmet kapó – amúgy a köznyelvben csak lónyugtatóként csúfolt – ketamin kapcsán. Ez a hagyományosan erős fájdalomcsillapító az utóbbi időben a más antidepresszánsoktól enyhülést nem nyerő depressziós betegek körében mutatott ígéretes eredményeket.
A mentális betegségek kezelése és az azokra adott hatékony terápiás megoldás egyéb szempontokból is fontos társadalmi és gazdasági kérdés. A PsychedeliCare nevű állampolgári kezdeményezés (ECI, vagyis European Citizens’ Initiative) kezdeményezői felhívják a figyelmet a probléma léptékére: mára hatból egy európai polgár küzd a mentális egészsége megőrzésével vagy él mentális betegségekkel az OECD 2023-as adatai szerint. Muszáj érzékeltetni, hogy nem hippik és hobbi pszichonauták szórakozásáról van szó, a polgári kezdeményezés érvei között kiemelt helyen szerepelnek a gazdasági jellegűek: a mentális betegségek költségeit az Európai Unió éves GDP-jének 4,2 százalékára becsülik, ami évi 600 milliárd eurónak felel meg.
A ECI kiötlői szerint a depresszió, szorongás, kiégési szindrómák, PTSD, álmatlanság, elviselhetetlen függőségek csak néhány azon problémák közül, amelyek emberek millióit érintik minden korosztályban.
Az EUrologusnak nyilatkozva a polgári kezdeményezés vezetője, Théo Giubilei ráadásul arra figyelmeztet, hogy a pszichiátriai kezelések terén az innováció több évtizede stagnál Európában. Mindeközben a jelenlegi kezelések egyre több beteg esetében bizonyulnak hatástalannak, s a meglévő gyógyszerek a páciensek felénél nem segítenek.
„Miközben Európában a fiatalok körében nő a mentális zavarok száma, az új pszichiátriai gyógyszerek száma csökken”
– mondja Sárosi Péter a Rights Reporter Alapítvány, egy budapesti székhelyű, drogpolitikai reformokkal foglalkozó civil szervezet szakértője. „A pszichedelikusan támogatott pszichoterápia nagy, de szükségszerű paradigmaváltást hoz a pszichiátriai ellátásban, és ígéretes eredményeket vetít előre, még a kezelésre rezisztens mentális zavarok esetében is. Azonban még mindig túl sok jogi akadály gátolja a kutatást és a kezelést ezen a téren. Az Európai Bizottság a civil társadalom érdemi bevonásával fontos szerepet játszhat ezen akadályok lebontásában, és támogathatja az új szakmai normák kialakítását ezen a területen” – magyarázza Sárosi.
Az európai kormányok jogi megközelítésével szöges ellentétben, egyre több tudományos vizsgálat eredménye szerint a pszichedelikusan támogatott terápiák (PAT) új reményt nyújtanak, gyors és tartós eredményeket hozva számos betegség kapcsán. Olyan országok, mint Ausztrália, Kanada, Svájc és az Egyesült Államok már alkalmazzák ezeket a kezeléseket kisebb-nagyobb léptékben. Példaképpen az Egyesült Államokban az FDA (Élelmiszer és Gyógyszerbiztonsági Hatóság) ötös, „áttörést jelentő terápia” minősítést adott az MDMA, a pszilocibin és az LSD kezelésének.
Ezzel szemben aki Európában ilyen kezelésre adja a fejét, szinte csak szürkezónában vagy feketén tevékenykedő mentálhigénés szakemberek segítségével, jórészt ellenőrizetlen forrásból származó varázsgomba, LSD, MDMA terápiához fér hozzá. Ezek vitán felül nagyobb kockázatot jelentenek a gyógyulni vágyókra nézve, nem beszélve az ezen terápiákhoz szükséges gyógyászati protokollok teljes hiányáról.
A korábbi kannabisz legalizálást célzó ECI-kkel, polgári kezdeményezésekkel szemben, illetve tanulva az Egyesült Államokban és Kanadában lezajlott kannabisz legalizációból, a PsychedeliCare nem azt kéri a tagállamoktól és az EU intézményeitől, hogy pszichedelikus anyagok egy csoportját legalizálja és tegye hozzáférhetővé a tagállamokban. Utóbbi megközelítés szinte biztosan halálra lenne ítélve az Európai Tanács illetékes miniszteri ülésein.
Ehelyett arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy mozdítsa elő az innovatív, pszichedelikus szerekkel segített terápiákhoz való méltányos, időben történő, megfizethető, biztonságos és jogszerű hozzáférést. Azért az EB-t, mert az EU végreható testülete illetékes az ECI-k befogadása, majd az 1 millió aláírás sikeres összegyűjtése után az azokból következő jogalkotási javaslatok asztalra tételéért.
Amennyiben összejön a minimálisan szükséges aláírásszám legalább a tagállamok egyharmadából, azzal az EB jogalkotási fogaskerekeit hozza működésbe a kezdeményezők reménye szerint az aktív polgárok tömege. Az ECI, tanulva a korábbi hasonló kezdeményezésekből azzal érvel, hogy a polgároknak joguk van az egészséghez, gyógyuláshoz és a tudományos fejlődés (illetve az annak alkalmazásából származó) előnyök élvezéséhez. Mi több uniós jogalapot is javasolnak, méghozzá az EU alaptörvényének 168. cikkét, mivel az kimondja, hogy ezen a téren az uniós fellépés „a közegészség javítására, a testi és lelki betegségek és megbetegedések megelőzésére irányul”. Továbbá felhatalmazza a Tanácsot és a Parlamentet, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében eljárva „a gyógyszerek és gyógyászati célra szolgáló eszközök magas minőségi és biztonsági követelményeit meghatározó intézkedéseket” fogadjon el.
A PsychedeliCare kampány víziójában az EU és a tagállamok közösen lépnek fel a területen szükséges kutatások elősegítésére. Továbbá a kidolgozott terápiás megoldások hozzáférhetővé tételében is aktív szerepet vállalnak, valamint ösztönzőket alkalmaznak a fokozott szabalyozási védelem kialakítására. Végül bővítenék a hozzáférhető EMA kutatási támogatási források nagyságát, többek közt az EU kiemelt jelentőségű gyógyszerek (PRIME) rendszerén keresztül.
Fontos tudni, hogy az EU sem egyöntetű a pszichedelikus szerek és terápiákhoz való hozzáférés tekintetében. A PULSE projekt európai médiapartnerei körében feltett körkérdésre, mely szerint milyen fontos fejlemények, vagy akadályok merültek fel a nemzeti politikában e téren, szélsőségesen eltérő válaszokat kaptunk.
Dániában például többen is szabadon kutatták az utóbbi években a pszilocibin depresszióra gyakorolt jótékony hatását. A dán David Erritzøe, az Imperial College London agykutatója pedig egyike azoknak a tudósoknak, akik pszilocibinnel, DMT-vel és LSD-vel, valamint ketaminnal és MDMA-val végeztek kísérleteket anorexiában, krónikus fájdalomban, depresszióban és kényszerbetegségben szenvedő betegeken. Sőt Dániában 2023-ban engedélyezték – igaz „csak … olyan unipoláris depresszióban szenvedő betegek kezelésére, akiket akut, fokozott öngyilkossági kockázattal kórházban kezelnek, és nem tolerálják az ECT-t (elektrokonvulzív kezelés)” – a Spravato nevű orrsprayt, amely az eszketamin nevű anyagot tartalmazza. De hogy az észak-európai országban sincs hallucinogén kolbászból a kerítés, jól mutatja, hogy tavaly egy komolyabb közfigyelmet kapott MDMA-terápia kapcsán arról tájákoztatta a Dán Gyógyszerügynökség a Politiken című újságot, hogy még „nincs elegendő ismeret az MDMA hatásairól és mellékhatásairól ahhoz, hogy az anyag releváns és megalapozott orvosi kezelési lehetőséget jelentsen”.
Ezzel szemben Spanyolországban, az El Confidentialnak nyilatkozó egyik barcelonai “pszichedelikus klinika” a Clínica Synaptica vezetője, Òscar Parés arra emlékeztet, hogy „a ketamin az egyetlen pszichedelikus drog, amelyet Spanyolországban törvényesen engedélyeztek klinikai használatra”. Parés azt is hozzáteszi, hogy a jelenlegi spanyolországi szabályozás miatt „más pszichedelikus szerek csak a kutatás keretében állnak rendelkezésre”. Szerinte „ennek az európai polgári kezdeményezésnek pontosan az a célja, hogy megkönnyítse vagy felgyorsítsa ezt a folyamatot, és Európa-szerte egységesítse”.
A szomszédos Ausztriában, a pszichedelikusan támogatott terápia (PAT) jelenleg csak tudományos keretek közt, vagy egyedi eseti engedélyek alapján engedélyezett. Ennek ellenére a kutatásban és az orvostudományban egyre több hang szólal fel Ausztriában a pszichedelikus szerek, köztük a ketamin és az LSD orvosi alkalmazása mellett. Hans-Günther Knaus, az Innsbrucki Orvosi Egyetem Farmakológiai Intézetének vezetője a Der Standardnak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy Ausztriában is alkalmazni fogják őket, különösen az LSD-vel támogatott pszichoterápiában. Eközben szintén az alpesi országban az MDMA három új változatát fejlesztették ki a Bécsi Orvosi Egyetemen melyektől azt remélik, alkalmazásukkal a hagyományos anyag terápiás potenciálja megőrizhető, kevesebb mellékhatás mellett.
A pszichedelikus drogok kérdésében európai szintén a progresszív oldalon álló cseheknél a Dennik Referendum szakújságírója arra emlékeztet, ott már az 1960-as években folytak LSD-kísérletek pszichiátriai betegségek széles spektrumán. A korabeli kutatásoknak aztán véget vetett a drogháború, hogy aztán újfent először 2015-ben valósuljanak meg pszichedelikus kutatások. Mégpedig egészséges felnőtteknek adtak pszilocibint, annak agyműködésre gyakorolt hatásait vizsgálva. Csehországban most is folyamatban van a pszilocibinnel támogatott terápia kutatása súlyos, gyógyszerrezisztens depresszióban szenvedő betegeknél. Illetve egy egyedülálló kutatás is zajlik, amely a pszilocibin és a ketamin hatását hasonlítja össze a depresszió kezelésében. Prágában a Psyon pszichedelikus klinika 2020-ban kezdte meg a ketamin-alapú terápiáit, amely azóta is az egyetlen legális pszichedelikus terápiás központ a kutatási kereteken kívül az országban.
Théo Giubilei szerint:
“még ha nem is sikerül összegyűjteni 2026 január közepéig a szükséges aláírás mennyiséget, annyit mindenképp elér a PsychedeliCare, hogy érdemi és tagállamokon átnyúló nyilvános vitákat generál”.
A PsychedeliCare kezdeményezésről itt olvashat bővebben, illetve itt írhatják alá az EU polgárai az Európai Bizottság petíciós oldalán magyarul is.
Ez a cikk a PULSE projekt keretében készült. Elkészítéséhez hozzájárultak: Folk György (EUrologus/HVG, Magyarország), Kim Son Hoang (Der Standard, Ausztria), Emma Louise Stenholm (Føljeton, Dánia), Petra Dvořáková (Denik Referendum, Csehország), Lola García-Ajofrín (El Confidential, Spanyolország)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
