© Lőrincz Zsolt

A görög gasztronómia évezredes múltra tekint vissza. A Homérosz költeményeiből jól ismert hatalmas lakomák görög földön zajlottak. Mára az ókori ételeknek szinte nyomuk sem maradt: a mai hellén konyha sajátos jellegét a főként a szomszéd országokból átvett ételek keveredése adja. A legízletesebb falatokat a tavernákban készítik. Ezek többnyire  egyszerű, kőpadlós, faasztalos, kockás terítős vendéglők a falu főterén vagy a tengerparti sétányon. A görögök számára egy este a tavernában nemcsak az étkezést jelenti, hanem az esti programot is: evés, ivás, majd  nagy beszélgetések a barátokkal egy üveg bor mellett. A szórakoztatásról sokszor vándorzenészek és táncosok gondoskodnak. A görögök nagyon tudnak mulatni és gyakran kerekednek táncra.

A hagyományos aperitif egy kupica ouzó, a kedvelt ánizsos ital. Az őslakosok századokon keresztül tisztán vagy vízzel felengedve itták, az utóbbi időben sokan jégkockával fogyasztják. Az előételek között jellemzőek a húsos töltelékkel megpakolt zöldségfélék (paprika, paradicsom, cukkíni), melyeket sajttal és besamelmártással könnyedén átsütnek. A pitákat a mi rétestésztánkhoz hasonló tésztából, a legkülönfélébb töltelékekkel készítik. A legjellemzőbb a tiropita, melynek tésztájába a görögök finom sajtját, a fetát töltik.

A salátákat nem a főfogáshoz, hanem előételként fogyasztják. A falusi saláta a legtöbb étlapon egyszerűen csak görög salátaként szerepel. Összetevői paprika, paradicsom, hagyma és uborka, melyeket csak a rendelés után vágnak össze, így garantáltan frissen kerülnek az asztalra. Megszórják olajbogyóval, oregánóval  és petrezselyemmel, meglocsolják olívaolajjal, ecettel, a tetejére pedig egy szelet friss feta sajtot tesznek.
 
Az egyik legegyszerűbb, de talán legfinomabb előételük a tatziki. Finomra vágott vagy lereszelt uborkából és fokhagymából készül, amelyet friss joghurttal kevernek össze. Fogyaszthatunk előételként még dolmadeszt, azaz rizzsel és darált hússal töltött szőlőlevelet savanykás szószban.

A levesekre nem érdemes sok szót vesztegetni. A legtöbb taverna étlapján nem is szerepel ilyen fogás. Ha mégis, akkor biztos a legjellegzetesebb, az avgolemono, amely tyúkhúsleves tojássárgájával elkeverve és citrommal savanyítva.

A legnépszerűbb főfogás a nyárson, faszénparázs felett sült szuvlaki, melyet hasábburgonyával, pitával és friss zöldségfélékkel tálalnak. A muszaka is igen népszerű, ízletes és laktató fogás: egyfajta rakott padlizsán, burgonyával, darált hússal és besamelmártással; reszelt sajttal megszórják és a tetejét megpirítják. A görögök legjobban a birkahúst, pontosabban a bárányhúst kedvelik. A legnevezetesebb ínyencség a kokoretsi. A birkabelet vagy -gyomrot birkabensőséggel és -hússal töltik, majd faszénparázson sütik.

A görögök az étkezést ritkán fejezik be édességgel, azonban ünnepekre gyakran készítenek süteményeket. Ezek inkább török illetve arab eredetűek, tehát nagyon édesek. Ilyen például a baklava, amely leveles tésztából, dióból, cukorból, mézből és fahéjból készül.

A jó ételek mellől nem hiányozhatnak a jó italok sem, amelyek közül a retsina bort kell kiemelni. Ez általában fehérbor, melyet fenyőgyantával ízesítenek. Hagyománya  még az ókorból származik, amikor a bort fenyőhordóban tárolták és az átvette a gyanta ízét. Mások szerint a gyanta akkoriban a bor tartósítására szolgált. Az édes borok kedvelőinek a számoszi desszertborokat ajánlanám. A desszerthez pedig még egy pohár finom metaxa, azaz görög brandy jár.

Az étkezést egy csésze görög kávéval zárjuk. A kávét a cukorral és vízzel együtt főzik fel, és szűrés nélkül tálalják. Ezért a fogyasztás előtt kicsit várni kell, míg a zacc leülepszik.