© sxc.hu

Az ember ösztönös „válasza” a hidegre a meleg ital. Így van ez akkor is, ha a forralt italokkal valójában félrevezetjük szervezetünket. A beinduló reakciók közül elsősorban a véráramlás felgyorsulása segít abban, hogy úgy érezzük melegség önt el bennünket. Fagyoskodó embertársaink hamar rájöttek, legjobban teszik, ha a meleg és az alkoholos italok kombinációjával vészelik át a telet. Ennek köszönhetően telente még azok is gyakrabban fogyasztanak alkoholt, akiknek ez a nyári hőségben eszébe sem jut.
A legegyszerűbb téli ital a boros tea. Mindössze annyi a dolgunk, hogy a szokásos módon elkészített teához ízlés szerinti mennyiségben bort töltünk. A lényeg, hogy ne hűtsük le túlságosan a forró teát. Így aztán egy bögre boros teával legfeljebb egy deci bornyi alkoholt juttathatunk didergő porhüvelyünkbe. Akinek ez nem elég fűtőanyag,az a hőháztartás egyensúlyát helyreállítandó a tea helyett használjon rumot. Ez esetben persze az előbbi mennyiségről már elmondhatjuk, több mint elégséges...

Ha már szóba került a rum, ne feledkezzünk meg a grogról sem. A grogram nevű szövetből készült kabátja okán Old Grogramnak gúnyolt Sir Edward Vernont admirális, takarékossági okokból 1740-ben úgy rendelkezett, hogy a matrózok rumadagját vízzel hígítsák. S ezzel a merényletével halhatatlanná tette a kabátját, hiszen a tengerészek rövidesen már csak Grognak csúfolták a vizes rumot. Az sajnos nem maradt fenn, hogy kinek az ötlete volt először a híg rumos lötty cukorral, citromlével, szegfűszeggel, fahéjjal való feljavítása. Az azonban biztos, hogy a forró vízben feloldott fűszerek, rumos ízesítésével előállított grog az egyik a legkedveltebb téli ital. Az ortodox grogosok legnagyobb szomorúságára azonban ma már a rumot gyakran helyettesítik ginnel, brandyvel.

© www.gastronomiavasca.net

A grog népszerűségét talán csak a forralt boré múlja felül, melynek több száz elkészítési módja ismert. A vízzel való hígítás és a fűszerezés részben hasonló . De csak részben, mert a sztenderd fűszereken – fahéj, szegfűszeg, szegfűbors – kívül nincs a világon olyan gyümölcs és fűszer, amivel ne próbálkoztak volna az „alkotók”! Alma-csillagánizs, barack-feketebors,  narancs-chillipaprika, bizony gyakran meghökkentő, ám testet-lelket melengető kombinációja sokak képzeletét beindította már.
Hasonló módon különféle a főzés metodikája is: a „mindent borítsunk bele, oszt hadd forrjon” módszer mellett még számtalan eljárás közismert. Például van aki először a cukros-fűszeres alaplevet(!) főzi meg, ehhez aztán hozzáönti a bort, de ettől kezdve már nem forral csak lassan melegít – alkalmasint fedő alatt – nehogy a bor alkoholtartalma megszökjön. Mert vigyázat! Ha a bort sokáig forraljuk, bizony rohamosan párolog az alkohol.
A fentiek alapján bátran kijelenthetjük: ahány ház, annyi féle-fajta forralt bor. Ezért forralt bor receptet nem is közlünk, de kérjük szóljon hozzá: Ön hogy csinálja?

A cikk végére hagytuk a meleg sört. Ez kis hazánkban szinte szentségtörésnek számít: itthon még télen is a túlságosan lehűtött malátabambi a népszerű. Míg Lengyelországban például nem lepődnek meg, ha télen a sörhöz sörmelegítőt is kérünk. A meleg sörhöz van azonban, sok más recept is. Az egyik ilyen lehetséges változat, hogy a lábasban felmelegített sörhöz negyedannyi tejet, mézet, fahéjat és egy kevés rumot adunk, majd elkeverjük tojással. Mint ebből is látható a téli meleg italok legfontosabb eleme a fahéj. Azokba az italokba is belekerül, amelyek alkoholmentesen melegítenek föl. De ez már egy másik fejezet.