© Vétek György

A csehek mindennapjaihoz a sörivás épp úgy hozzátartozik, mint a reggeli felkelés. Évi 165 literes fejenkénti sörfogyasztásukkal toronymagasan vezetik a világranglistát. Az általában nagyivó hírében álló írek is csak jó 30 literrel lemaradva követik őket.

A cseh söripar évek óta felszálló ágban van, termelése 2007-ben elérheti a 20 millió hektolitert. Ebből körülbelül 3-3,5 millió hektónyit exportálnak. A többi belföldi fogyasztás, amiből kiveszik részüket a Csehországban megforduló turisták is.

Ezt a sörmennyiséget körülbelül száz kisebb-nagyobb sörfőzdében állítják elő. A legnagyobb termelő a multinacionális SABMillerhez tartozó Pilsner Urquell, amely három gyárában tucatnyi márkát főz, a teljes csehországi sörtermelés 47-48 százalékát adva. Legkisebb (talán) az az egyszemélyes Hradec Kralovei minisörfőzde, amelyben Milan Rambousek úr heti rendszerességgel főz 160 liter sört állandó kuncsaftjai számára.

A csehországi sörgyárak derékhadát azok a regionális sörfőzdék alkotják, amelyek termelése évi 30-40 ezer és 300-400 ezer hektoliter között mozog. Ez a 60-65 sörfőzde meglehetős egyenletességgel lefedi az országot, biztosítva, hogy a jól ismert, országos márkák mellett mindenütt lehessen helyi söröket is fogyasztani. A választékra sem lehet panasz, hiszen általában 4-8 féle söritalt is kínálnak a szomjazóknak.

Mondhatni, szinte kötelezően mindenütt főznek 10-es és 12-es világos (světlé) sört, 10-12-es barnát (tmavé) és valami erősebb, 13-19 fokos specialitást. A Csehországban használatos jelölés nem alkoholfokot (százalékot) jelöl, hanem az úgynevezett Balling-fokot, ami az erjedés előtti sörcefre cukortartalmát jelenti százalékban, és hozzávetőlegesen egyenes arányban áll a leerjedt sör alkoholtartalmával. Egy 10-es sör körülbelül 3,8-4,1%, egy 12-es pedig 4,4-5,1% alkoholtartalmú. A legerősebb (nem idényjellegű) cseh sör, a Primator Double 24 Balling-fokos, az alkoholtartalma pedig 10%.

© Vétek György

Sok sörfőzdében az alapsörökön túl készítenek még egy erősebb, testesebb barnát, esetleg félbarnát (polotmavé), vagy alkalmi, például karácsonyi sört is. A kínálatot sok esetben alkoholmentes és diabetikus sör egészíti ki, újabban pedig egyes gyártók portfoliójában megjelentek a szűretlen búzasörök (pšeničné kvasnicové pivo) is.
Igazi meglepetésekkel azonban Csehországban is a minisörfőzdék szolgálnak. Mivel az elmúlt 10-15 évben körülbelül 60 regionális sörfőzde szűnt meg az országban, a munka nélkül maradt sörfőzőmesterek egy része önállósította magát, és saját építésű berendezéseken, sok esetben – a kisebb településeken lévő – saját házában kezdett sört főzni. Vagy pedig helyi befektetők alapítottak sörfőzde-sörözőt, nem egy esetben egykori sörfőzdék épületeiben.
Ezek a kis sörfőzdék mentesek mindenféle „előítélettől”, és a tradicionális sörök mellett újdonságokkal is jelentkeznek. Így készítenek idényjellegű, testes, erős söröket, búza- és gyümölcsízesítésű söröket is. Sokszor panzió is tartozik hozzájuk, hogy az autós turisták bátran végigkóstolhassák a teljes szortimentet.


A Csehországban főzött nem kismennyiségű sörnek közel kétharmadát még mindig a sörözőkben fogyasztják el . Németországhoz, Angliához vagy éppen Belgiumhoz hasonlóan – a kocsma Csehországban is a közösségi élet (egyik) színtere. Egyes kocsmafilozófusok a „megyek sört inni” és a „megyek sörözni” kifejezések között is tartalmi különbséget vélnek felfedezni: az első mondat azt jelenti, hogy nem iszom háromnál több sört, a második pedig , hogy legkevesebb négy sörre hitelesített a délután vagy az este.
A csehek azt is vallják, az igazi a csapolt sör. Minden sörféleségből a legjobbat a márkasörözőkben, a sörgyárak saját üzleteiben hozzák ki. Ezeken a helyeken általában a teljes szortimentet kínálják, sőt sokszor olyan változatokat is (például szűretlen ászoksör), amit sehol másutt nem kapni.

© Vétek György

Sörkorcsolyák
Ha pedig már leültünk valahol , a frissen csapolt korsónyi sör mellé, érdemes áttanulmányozni az étlapot, s választani valamit a népszerű és igen változatos sörkorcsolyák közül:

Utopenec: Ez a „fogás” egyetlen valamirevaló cseh kocsma étlapjáról sem hiányozhat. A csapszéknél ötliteres befőttesüvegből emelik ki a csemegét, a boltokban a salátáspultnál árulják. Nevét és ízét közel kétszáz éve ismerik Csehországban. Aki házilag akarja elkészíteni, vásároljon rövid krinolinokat, hagymát, borsot, szegfűborsot, esetleg savanyú uborkát és peperonit. Mindezt helyezze el gusztusosan egy befőttesüvegben, és öntsön rá sós-ecetes vizet.

Nakládaný hermelin: Vöröshagymával, fokhagymával, szemes fekete borssal, peperonival (chilivel) tunningolt olajban 3-4 napig érlelt hermelin (camembert) sajt. Friss barna kenyérrel szervírozzák.

Pivní sýr: Gyakori sörkorcsolya az úgy nevezett sörsajt. Ez egy sajtkategóriát jelez, erős, jellemzően csípős szagú, puha, alaposan érett sajtot értünk ez alatt. Sóval, borssal, mustárral, esetleg hagymával, szardíniával szokás tálalni. Ezt mind egyéni gusztus szerinti arányban elkeverjük, és vastag rétegben rákenjük a hozzá tartozó friss, barna rozskenyérre. Két szelet ilyen csemege után azonnal újabb korsó habos nedűt fogunk rendelni.

Matesy: Olajban pácolt heringszeletek, melyeket hagymával és kenyérrel szervíroznak. Gyakran kissé sósabbak a kelleténél, ám ez is csak újabb korsó elfogyasztására serkent.

Zavináč: Ugyancsak heringszelet, de ecetes-hagymás lében pácolva és összetekerve. Gyakorlatilag megfelel a nálunk is ismert ruszlinak.

Tlačenka: A turisták körében is rendkívül népszerű disznósajt, amely sokban eltér a nálunk megszokottól. Ecettel, hagymával, barna kenyérrel adják, a leggyakoribb sörfalatok közé tartozik.