Tegyük hozzá, hogy ez a három nagy magyarországi sörgyártóra – Borsodi Sörgyár Kft., Dreher Sörgyárak Zrt. és Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. – vonatkozó adat. Mivel azonban a hármak termelése a teljes hazai sörproduktum körülbelül 90 százalékát teszi ki, nagyjából ennyivel, illetve ennél valamivel kevesebbel nőhetett a hazai sörfogyasztás is.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) június 21-ikei, 2011. éves jelentésüket bemutató sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy ez 5 millió 883 ezer hektoliter sört jelent. Ehhez jön még a sörgyárak 148 ezer hektós saját importja, plusz a nem sörszövetségi tag Pécsi Serfőzde termelése, a független importőrök behozatala, és valószínűleg egy százalék alatt a kisüzemi sörfőzdék termékei.

Wikipedia

Ez utóbbiakról azonban részletesebb adatokat a sajtótájékoztatót tartó szövetségi elnök, Csíkné dr. Kovács Klára „felhatalmazás hiányában” nem közölt, így csak gyanítjuk, hogy a teljes hazai söreladás növekedési üteme alatta maradt a szövetségi sörgyárakénak. Gyanítjuk ezt abból a tényből, hogy az éves jelentésből kiderül: a négy minőségi kategóriára – alsó, közép, prémium és szuper prémium – osztott termelésből a prémium és szuper prémium besorolású sörök értékesítése tovább csökkent (-8,4 és -4,5 százalékkal), így a teljes növekedés az olcsóbb sörök javára írható.

Ami viszont nem túl biztató a jövőre nézve. Ez ugyanakkor azt is jelenti – és az importőrök is ezt erősítik meg – a prémium szegmens behozatala és értékesítése minden kereskedelmi csatornában tovább csökken. A össz-sörfogyasztásunk tehát ha emelkedett is tavalyhoz képest, valószínűleg valamennyivel elmarad a Sörgyártók Szövetsége által regisztrált 3,8 százaléktól.

Az éves jelentés ezzel együtt kiemeli, hogy a söröket terhelő jövedéki adó novemberig nem növekedett, így a termékek árát emiatt nem kellett emelni. A jelentés szerint a pozitív eredmény okai közül ugyanígy meghatározó volt a sörfogyasztásnak kedvező időjárás, illetve a gyártók által piacra dobott új termékek és az értékesítést támogató új csomagolási, valamint promóciós innovációk. Az új termékek alatt elsősorban az ízesített söröket kell érteni, amely szegmensben a szövetség további növekedésre számít.

Közvetlenül a gyártóknál több mint 1 700 fő dolgozik, közvetve pedig a sörgyártás 26 300 munkahellyel járul hozzá az ágazathoz. A jelentés rámutat arra is, hogy a sikeres év, illetve az emelkedő ÁFA, jövedéki adó és termékdíj eredményeképpen a Magyar Sörgyártók Szövetségének tagvállalatai tavaly összesen mintegy 61 milliárd forint adót fizettek be a magyar államnak. A teljes adóbefizetés 56%-át a jövedéki adó tette ki, emellett a sörgyárak többek között 19 milliárd forint ÁFÁ-t, 1,5 milliárd forint környezetvédelmi termékdíjat és 3,8 milliárd forint bérjellegű járulékot és adót juttattak a költségvetésbe.

„2012-ben hasonlóan sikeres évet szeretnénk zárni, annak ellenére, hogy az iparág továbbra sincs könnyű helyzetben. Bízunk benne, hogy erős stratégiával és széles termékválasztékkal ez a célunk sikerülhet. A válság előtti idők azonban már nem fognak visszajönni.” – mondta Csikné dr. Kovács Klára.