szerző:
Cs.S.-Gy.Zs.
Tetszett a cikk?

Beköszönt a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnap. Éljen a húsvét, terüljön az asztal. Amin ott kell lenni legalább hat dolognak. S mindnek megvan a maga okozatja, még ha evés közben nem is gondolunk rá.

Mielőtt asztalhoz ülnénk, érdemes egy kicsit utánajárni, miért is üljük az ünnepet. Nem ütünk fel szent könyveket, hiszen amiben a két húsvétban „legérdekeltebb” egyház, hívők és hitetlen gyaurok milliói maradéktalanul egyetértenek, az a gasztronómiai hagyomány.

A húsvétnak, szerte a világon, a tojás és a germán tavasz istennő (Oestre/Ostara) szent állata, a nyúl a legelterjedtebb szimbólumai. Mindkét pogány jelkép. A vehemens szexuális természetéről ismeretes nyúl, amit manapság már csokiba öntve, marcipánban formázva hívunk meg húsvétra, és a petesejtet rejtő tojás a megtermékenyítésre, az újjászületésre utal. Ezek ma legalább annyira a modern húsvét, mint Jézus feltámadásának szimbólumai. A tojás piros színe Krisztus vérét (és a pogány tüzet) jelképezi.

A húsvéti bárány Jézus (Isten báránya) közismert szimbóluma. Ószövetségi előképe (többek között) az Egyiptomból való szabadulás előestéjén kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel elfogyasztott páskabárány.

A húsvét vasárnapi mise fontos mozzanata a templomba vitt ételek, fonott kalács, kenyér, sonka, kolbász, tojás, torma, vagyis a keserű fű, bor megszentelése. A magyar népnyelvben kókonya a neve a megszentelt sonka levében kifőtt tojásnak, de a középkorban az összes húsvéti szentelt hideg ételt ezzel a szóval jelölték. A témában gyakran idézik az 1518 körül keletkezett Sándor-kódexet: „A kókonnya ünnönmaga Úr Krisztus, Isten és embör…” Erőteljes költői szimbolika, de a szerzőt igencsak elragadta a fantázia. A kókonyát a néprajztudomány a „bővelkedés jelentésű olasz „cuccagna”, vagy vallon „cocaigne” szóból vezeti le és hazai első előfordulását az 1500-as évek eleje tájára datálja. Ennél azonban minden bizonnyal évszázadokkal korábbi.

Húsvéti kókonya szavunkban egy jobb élet reményének boldog földje üzen a gasztronómia nyelvén, amit főzéssel- sütéssel fordítunk le a konyhában.

Hogy ne kelljen szakácskönyvek garmadáját lapozgatnunk, nézzük , mit javasolhatunk saját házunk tájáról a hat húsvéti kellékhez.

1. Tojás - mustra, receptekkel

MTI / AP / Jens Meyer

2. Sonka - a vég diadala

Gy.Zs.

3. Torma - a húsvétkor kötelező életerő nemcsak a sonka mellé

arena 2000

4. Kalács - aminek tökéletesnek kell lennie

Aréna2000

5. Báránycomb - húsvéti meglepetés menüben

hvg.hu

6. Nyúl - ami nem édes

hvg.hu

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!