Az elhízás-járvány okait sokan kutatják és a túlzott cukor és zsírbevitelt okolják legtöbben. Más megállapításra jutott azonban két ausztrál táplálkozáskutató Stephen J. Simpson és David Raubenheimer. Szerintük a feldolgozott élelmiszerek csekély fehérjetartalma az, ami nem tesz jót az étvágyszabályozó rendszerünknek.

Az emberben mélyen gyökerezik, hogy kívánja a húst. Hiszen már az ősembernek is egy jó kis antilopra fájt a foga, a bogyók és gyökerek azonnal hidegen hagyták, ha húst ehetett. Az izomnöveléshez és annak megtartáshoz ugyanis csak egy valamire van szükségünk, fehérjére. Az évezredek során nagyon megváltozott a táplálékkínálat, de egy valami maradt: a fehérjeéhség.

Az élelmiszeripar trükkje

Sajnos ezt az éhséget könnyen be lehet csapni. Nem kell, hogy a tányérunkon hús legyen, elég, ha olyan az íze. Erre a trükkre az élelmiszeripar már régen rájött és céltudatosan becsapja az ízlelőbimbóinkat.

Ha azonban kevés fehérjét vagy csökkentett fehérjetartalmú élelmiszereket fogyasztunk, annak Simpson és Raubenheimer szerint csak egy következménye lehet: elhízunk.

Túry Gergely

A chipsek, sós kekszecskék és a gyors éttermek ételei a sok drága hús helyett egy olcsó keveréket tartalmaznak, ami nem más, mint só és glutamát. A glutamát az egyik leggyakoribb aminosav, ami más ízmolekulákkal társulva fokozza azok intenzitását és erősíti az ízlelőbimbóra gyakorolt hatást. A glutaminsav keltette ízt nevezzük umaminak, az édes, a sós, a keserű és a savanyú mellett az ötödik alapíznek..

Simpson professzor szerint elég, ha ízletes az étel és máris táplálónak hisszük. De hiába zabáljuk zacskószámra a földimogyorót és a mindenféle ízű chipseket vagy akár egy egész hamburgermenüt.

Ami nem tartalmaz húst vagy csak keveset, az nem ad elég fehérjét a szervezetnek. Ezekkel az ételekkel csak egy táplálkozási értelemben vett ördögi körbe kerülünk, vélik az ausztrál kutatók. A szervezetünk hiányt érzékel, ezért még több élelmiszert tömünk magunkba, amivel aztán számolatlanul sok kalória, zsír és cukor kerül a szervezetünkbe. Akaratlanul is megterheljük tehát az anyagcserénket. Az éhségérzetünk pedig megőrül és még több értéktelen ételt kíván, amivel csak a hájrétegünket növeljük, de nem elégítjük ki a szervezet fehérjeigényét.

Csak a kiegyensúlyozott táplálkozás egészséges

Simpson professzor azonban maga is lebeszél mindenkit a hosszú ideig tartó túlzott húsfogyasztásról. Végzett ugyanis egy kísérletet, amelynek során egereket rendkívül magas fehérjetartalmú táplálékkal etetett. Sajnos ezek az egyedek egyértelműen korábban pusztultak el, mint a normál, kiegyensúlyozott eledelt fogyasztó fajtársaik.

Nincs tehát egyszerű út. Meg kell tartani az egyensúlyt a bevitt tápanyagok közt és igyekezzünk elkerülni a gyorsételek csábító trükkjeit. A fehérje sem a tökéletes megoldás, csak egy része az egészséges táplálkozásnak.

Milyen egyszerű is lenne. Minden túlsúlyos egyen ezentúl húst! Sajnos, a fehérje és a kövérség összefüggése ennél bonyolultabb dolog, és még nem értek a kutatások végére. A potsdami Táplálkozáskutató Intézet adatai szerint a közép-európaiak napi fehérje szükséglete csupán napi 90 gramm.

Mindenesetre az ausztrál kutatók az ajánlják, aki gyorsan akar fogyni, az növelje a fehérje arányát a napi élelmiszerbevitelben. Ezzel értelemszerűen csökken az egyéb tápanyagok aránya.