Még az idén egyesül a Monor és Vidéke, a Dél-Pest Megyei, valamint a Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet, a januártól Pátria Takarék néven működő szövetkezeti pénzintézet a mérlegfőösszeg alapján az ország negyedik legnagyobb takarékszövetkezete lesz. A szövetkezetek az összeolvadást egy olyan regionális takarékszövetkezet létrehozásának szükségességével indokolták, amely méretéből adódóan hatékonyabban és biztonságosabban működtethető.

Másik három takarék is bejelentette egyesülését: a Biharnagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet és a Biharkeresztesi Takarékszövetkezet a debreceni székhelyű HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezetbe olvad be.

Varga Antal az MTI-nek azt mondta: a látszat ellenére nem beszélhetünk fúziós hullámról, összeolvadások mindig is voltak. Fontosnak nevezte azt is, hogy az egyesülések ellenére a hálózat nem szűkül, a szövetkezeti egységek száma nem csökken. A fúziók üzleti megfontolások alapján született helyi döntések eredményei - mondta.

Az ügyvezető emlékeztetett rá, hogy bár a takarékoknál is romlott a hitelportfólió, a devizahitelezésben ezek a szervezetek nem vettek részt, így sokkal kevesebb negatív következménnyel vészelték át a válságot, mint például a kereskedelmi bankok. A nemzetgazdasági tárca korábbi adatai szerint utóbbiak tőkearányos nyeresége a 2009. évi 8,91 százalékról 2010-re 1,44 százalékra esett vissza, míg a takarékok 2009-ben 6,5 százalékos eredményt értek el, 2010-ben pedig 5,7 százalékot, amely a piaci körülményeknek megfelelő minimális csökkenés, és jóval kisebb mértékű, mint a kereskedelmi bankok visszaesése.

Varga Antal korábban abban bízott, hogy a következő években a jelenlegi 5-6 százalékos piaci részesedést sikerül jó néhány százalékkal növelniük a takarékoknak. "Ha néhány éven belül nem is érjük el a nyugat-európai takarékok 30-40 százalékos piaci részesedését a magyar bankpiacon, a két, akár háromszoros piaci rész megszerzésére jó esélyünk van" - mondta az OTSZ ügyvezetője.