A csomag közvetlenül 50 milliárd, kiegészítő elemeivel együtt 500 milliárd font elvi értékű; ez az éves brit GDP-érték jóval több mint egyharmada.

A legtöbb költségvetési támogatást a súlyosan megrendült tőzsdei helyzetű Royal Bank of Scotland veheti fel: a kormány közvetlenül 5 milliárd font befektetést eszközöl ebben a pénzintézetben osztalékelsőbbségi részvények fejében, és további 15 milliárd font értékben kész lejegyezni új törzsrészvényeket, ha a már meglévő részvényeseknek szánt zártkörű kibocsátás nem járna sikerrel. Számítások szerint a Royal Bank of Scotland 60 százaléka kerülhet így állami tulajdonba.

A Lloyds TSB 5,5 milliárd font, a legnagyobb brit jelzálogkölcsönző, az HBOS – amelyet a Lloyds a kormány támogatásával meg akar venni – 11,5 milliárd font állami tőkejuttatást vehet igénybe.

A programban részes negyedik nagybank, a Barclays hétfőn közölte, hogy nem kíván állami juttatást igénybe venni, igyekszik a piacról felhajtani a szükséges pótlólagos tőkét.

A brit kormány a már múlt héten meghirdetett bankmentő program keretében összesen 50 milliárd font közvetlen tőkejuttatási keretet hozott létre a brit bankrendszer számára.

A kormány mindenekelőtt négy nagybank, a Royal Bank of Scotland (RBS), az HBOS, a Lloyds TSB és Barclays feltőkésítésére törekszik.

A befektetők az elmúlt héten súlyosan kivéreztették a londoni tőzsdén a nagybankokat. Az árfolyamveszteségek mértékét mutatja, hogy a Royal Bank of Scotland az év elején felhajtott ugyan 12 milliárd fontot zártkörű részvénykibocsátással, piaci tőkeértéke azonban most már nem éri el az akkori kibocsátás értékét. Az RBS részvényárfolyama csak az elmúlt kereskedési héten 60 százalékot zuhant Londonban.

Az Európában irányadó londoni tőzsde fő árfolyammutatója, a FTSE-100-as is meredek lejtőn volt: öt és fél éve először négyezer pont alatt, 3932 ponton zárt a múlt hét végén, több mint ezer pontos, 21 százalékos – az 1987-es krach óta a legnagyobb – heti zuhanással. Az indexben foglalt vállalatok tőzsdei összértéke csak az elmúlt öt kereskedési napon 250 milliárd fonttal csökkent.

A FTSE-100-as pontosan 2800 ponttal, több mint 40 százalékkal jár a tavaly júniusban mért 6732 pontos legutóbbi zárási csúcsa alatt, így most már mélyen a recessziós időszakokra jellemző "bear market" sávban van.

A nem hivatalos, de általánosan elfogadott értékpiaci meghatározás szerint a "bear market" állapot akkor áll be, ha valamely tőzsde egy vagy több részvényindexe a megelőző csúcsról az időszaki kilengésektől függetlenül, folyamatszerűen legalább 20 százalékot süllyed.

Az egyes részleteiben már múlt héten nyilvánosságra hozott brit bankmentő programon belül az 50 milliárd fontnyi költségvetési tőkejuttatási keretet a Bank of England - a brit jegybank - legalább 200 milliárd font, rövid távú likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki; ennek révén a jelzálog-kötelezettségeket is tartalmazó pénzpiaci portfoliók államkötvényre cserélhetők.

Emellett a brit kormány - az intézkedési terv talán legfontosabb elemeként – az alapcsomaggal egyező értékig terjedő garanciát is vállal a bankközi piacon forgalmazott likviditásra, vagyis a mentőterv elvi összértéke így eléri az 500 milliárd fontot.

A lakossági szférára is átterjedt hitelválság egyik fő oka, hogy a bankok egymásról sem tudják, mennyi nem teljesítő - jórészt jelzálogalapú - követelést tartalmaznak pénzpiaci portfolióik. Ezért jó ideje óvakodnak az egymás közti rövid lejáratú hitelezéstől, ami rekord szintekre hajtotta fel a bankközi kamatokat (LIBOR), drágítva minden más hitelügyletet is.

A kölcsönök egekbe szökő nagybani ára - de főleg szinte teljes elapadása – már a kiskereskedelmi hitelpiacot is komolyan sújtja; a Bank of England legutóbbi kimutatása szerint az augusztusban folyósított lakossági ingatlanhitelek értéke az előző hónapban kihelyezett összeg 5 százaléka volt Nagy-Britanniában.