Bár Németország és az Európai Központi Bank (EKB) állóháborúja még mindig tart, a görög helyzettel kapcsolatos döntés nem tűr halasztást. Csütörtökön használható forgatókönyvvel kell előállnia az eurózóna vezetőinek, miközben a frankfurti pénzintézet szilárdan elzárkózik attól, hogy görög államkötvényeket fogadjon el fedezetként, amennyiben az ország csődbe menne. Ezt Jean-Claude Trichet, a EKB elnöke nyilvánosan is kijelentette, s azt javasolja, hogy az euróövezet kormányai nyúljanak a zsebükbe és segítsék ki a görög hitelintézeteket.

A bankelnökkel szemben Angela Merkel azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a második görög csomag költségeit ne csupán a tagállamok kormányai állják, hanem vonjanak be a körbe magánhitelezőket is. A magánhitelezők részvétele amúgy mérsékelné az eurózóna-tagállamokra nehezedő terhet, csökkentené a 115 milliárd euróra becsült második görög segélycsomag azon részét, amelyet az európai adófizetőknek kellene állniuk. Ugyanakkor felborítaná a görög és más európai bankok pénzügyi egyensúlyát, amit a nemzeti kormányoknak kellene kompenzálniuk, nem másból, mint ugyancsak az adófizetők pénzéből.

Angela Merkel és Jean-Claude Triche meccsétől függhet az eurózóna sorsa

AP

Pillanatok alatt elterjedhet a felfordulás a piacon

Merkel feltéetlül szabta, hogy csak akkor megy el a csúcstalálkozóra, ha azon elfogadják a második görög csomagot is. A hét elején ugyanis már új rekordot állított fel a görög csődkockázati mutató. Az állampapírokra köthető biztosítás (CDS) ára a hétfői londoni kereskedésben most először 2500 bázispont - tízmillió euró görög adósságra évente 2,5 millió euró - fölé emelkedett. Ez nemcsak a görögöknek új csúcs, hanem világrekord; eddig soha, egyetlen állam kötvényére sem volt ilyen magas a biztosítási díj. Összehasonlításképpen: Portugália és Írország CDS-középárfolyamai 1160-1180 bázispont között mozogtak; ami e két ország esetében ugyancsak rekord).

Az, hogy Görögországról a fertőzés ilyen gyorsan át tudott terjedni az eurózóna oszlopos tagjának számító Olaszországra, egyfelől jelzi, hogy még közel sincsen beárazva minden kockázat az övezet adósságválságával kapcsolatban; másfelől azt is mutatja, hogy a válság egy újabb, kritikusabb szintre lépett. Az eurózóna egyetlen esélye a gyors, elsöprő erejű áttörés – véli az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója. Orosz Dániel szerint a krízis ilyen mértékű elburjánzásának azonban az egyik oka lehet, hogy a válságkezelés kissé nehézkesen és viszonylag lassan zajlik, éppen azért, mert rengeteg megoldási javaslat verseng egymással.  (Köztük az adósság átütemezése is.)

Ezek után nem csoda, hogy a minden gazdasági mutató szempontjából éltanulónak számító, egyébként is menekülő valutaként működő Svájc fizetőeszköze felé fordultak a befektetők, s a frank árfolyamát az egekbe repítették. Az alpesi országban éppen ellentétes a helyzet, mint az unió sok tagállamában; nem a lassulás és az államadósság réme fenyeget, hanem a gazdaság túlhevülése.  

Messiásként várják az uniós döntést

A csütörtöki csúcstalálkozót már-már csodavárás övezi szerte Európában. Yves Mersch luxemburgi pénzügyminiszter, az EKB kormányzótanácsának tagja egyenesen arra figyelmeztet, hogy a késlekedés devizaválságba taszíthatja az eurózónát. Ugyanakkor, ha az EKB nem ad több hitelt Görögországnak - azzal, hogy a hozzá hitelért forduló hellén bankoktól nem fogadja el hitelfedezetként a hazai állampapírokat -, akkor fennáll a lehetősége annak, hogy az ország kilép az övezetből. Ez pedig elképesztően nagy felfordulást okozna a déli országban.

A lakosság először is megrohanná a bankokat, hogy a saját, várhatóan elértéktelenedő valutájának bevezetése előtt bespájzoljon euróból. Az Európai Politikai Tanulmányok intézetének gyors eszmefuttása szerint emellett újra kellene tárgyalni minden, korábban euróban megkötött szerződést; a legegyszerűbb adásvételtől egészen az EU-val kötött igen bonyolult támogatási megállapodásokig.  A mindennapos használatban át kellene állítani az áruházak és boltok összes pénztárgépét, továbbá a bankjegykiadó automatákat.  Ám azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közös európai valuta használatáról kötött megállapodás alapján egyetlen államot sem lehet arra kényszeríteni, hogy tagja maradjon az eurózónának.

Lawrence Summers, a Fehér Ház gazdasági tanácsadó testületének korábbi vezetője úgy véli, azokat az országokat, amelyeket az állampapírpiacok hibás fiskális politikájuk miatt magas hozamokkal büntetnek, ki kell zárni a közös európai pénzalapok használatából. (Azokat pedig, amelyek jól teljesítenek, olcsó forrásokkal kell jutalmazni.) A közgazdasági szakember a Financial Timesban közölt esszéjében ugyancsak a mielőbbi uniós intézkedéseket sürgeti, egyszersmind azt hangsúlyozva, hogy az eurózóna országai hosszabb távon csak összehangolt, a tagállamok garanciáját élvező kötvénykibocsátással kerülhetik el a mostanihoz hasonló válságokat. Emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy a befektetők bizalmának fenntartása érdekében egyértelműen közölni kell a piacokkal: egyetlen jelentős bank sem dőlhet be.