Jonathan Schiffer a nemzetközi hitelminősítő New York-i központjának munkatársa elmondta, hogy a cégnél semmilyen formában sem került napirendre (a magyar szuverén leminősítés). "Megvannak a gyengeségei ... ezt már mindenki más is elmondta, és ehhez nincs mit hozzátennünk" - mondta a Schiffer a magyar kormány által előterjesztett egyensúlyi csomagról. A Moody's vezető elemzője az intézkedési csomagot "rövid távú javítgatásnak" nevezte, amely szerinte "hosszú távra nem jó megoldás ... valamivel ki kellene még egészíteni".

A Moody's-t az elmúlt években többször is arról tájékoztatták, hogy a kormánynak nagyon részletesen kidolgozott csomagterve van az önkormányzati rendszer áramvonalasítására. A cég ezt többször is megvitatta (a magyar kormánnyal), ez "a jelek szerint jó és nagyon ésszerű" csomag már régóta készen van, és csak az a kérdés, hogy a politika teremt-e lehetőséget a végrehajtására - tette hozzá a nemzetközi hitelminősítő munkatársa.

A Moody's nem készül arra, hogy a közeljövőben módosítja a magyar szuverén adósosztályzatot. A cég jelenleg elsőrendű "A1" (más minősítők skáláján "A plusz"-nak megfelelő) szinten tartja nyilván a szuverén magyar adósosztályzatot, s jóllehet erre leminősítést valószínűsítő negatív kilátás van érvényben, az osztályzat három osztattal magasabb a Standard & Poor's és Fitch Ratings közepes befektetői "BBB plusz" besorolásánál.

Az eltérés a minősítési metodikák különféleségéből ered. A Moody's vezető szakértője utalt arra, hogy a cég négy éve az akkor még csak EU-tagjelölt nyolc közép-kelet-európai ország szuverén deviza- és beladósi besorolásait ez utóbbi, magasabb szinteken egyesítette, az eurókonvergenciára hivatkozva. Magyarország besorolása a Moody's listáján ezzel akkor "A3"-ról két fokozattal "A1"-re javult.

Schiffer szerint a Moody's továbbra is azzal számol, hogy ezek az országok előbb-utóbb csatlakozni fognak az euróövezethez, jóllehet a folyamat "valamelyest lassabb, mint ahogy azt kezdetben mindenki gondolta". A felminősítést azonban nemcsak ez indokolta, hanem az is, hogy a magyar gazdaság általánosságban mind szorosabban betagozódik az Európai Unió gazdaságába. Ebben a vonatkozásban azonban két kedvezőtlen fejlemény is történt. Az uniós alapelvek, legfőképp a növekedési és stabilitási paktum, azóta meggyengültek - ez utóbbit Németország és Franciaország is több éven át megsértette -, és "lehet, hogy túlértékeltük ezeknek az irányvonalaknak az erejét". Emellett a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók "sem igazán követték" ezeket az uniós iránymutatásokat - mondta Schiffer, aki 2012-2014 között valószínűsítette Magyarország euróövezeti csatlakozását.