John Dizard szerint több tényező hatására alakulhatott ki egy ilyen helyzet, de a fő ok a kormányzat elhatározása a kettős (magyar) deficit leszorítására az EU által elfogadható szintre. Ezt egészítette ki a MNB sorozatos kamatemelése, ami stabilizálta a forintárfolyamot, növelve a forintkötvények iránti keresletet.
 
A jelek szerint a befektetők arra számítanak, hogy a kormány megvalósítja (reform)programját, legalább is a következő egy-két évben. "Úgy gondolom az esély az optimisták oldalán áll ebből a szempontból" - írja a szakíró, aki szerint a magyarországi középrétegek is támogatásukat adják ehhez. A program kudarca esetén ugyanis elkerülhetetlen egy leértékelés, s nagy károk érhetik az euróban és svájci frankban eladósodott lakosságot.
 
Dizard idézi Kóka János gazdasági minisztert, aki az amerikai befektetőkkel történt találkozója után őket "nehezebb partnereknek" nevezte az EU bizottsága, vagy az EKB vezető illetékeseinél, olyanoknak, akik nem csak ígéreteket szeretnének hallani.
 
A szakíró - jelentősebb árfolyam-kockázati hatások nélkül - arra lát esélyt, hogy az euróra játszó befektetők a magyar államkötvényeken 9 százalékot nyerhetnek, ami jóval többet, mint a fedezeti alapokkal. Az öt éves kötvényeken levezetett példája szerint még egy esetleges 2 százalékos forint gyengülés esetén is legalább 7 százalékos hozamot realizálhatnak a befektetők, ami ugyancsak jobb hozam, mint a legtöbb fedezeti alapé.