Az új Európa egykori kapitalista jelképei ma már sokkal inkább hasonlítanak Oroszország-anyácskára. Fennáll a veszély, hogy a térség országai nem az amerikai, brit vagy akár a francia utat, hanem Vlagyimir Putyin Oroszországát követik - állapítja meg a cikk szerzője, Steven Pearlstein.

A liberális hangvételű újság gazdasági rovatának első oldalán megjelent íráshoz az amerikai olvasó egy fotót szemlélhet az elgondolkodó Gyurcsány Ferencről, aki - olvasható a kép alatti szöveg - egy nyilvánosságra került hangfelvétel bizonysága szerint bevallotta, évekig hazudott a gazdaság ingatag pénzügyi állapotáról.

A cikk szerint két éve még úgy látszott, hogy Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország a legjobb úton haladnak a jólét felé. A nyugati üzletemberek ítélete azonos volt: ezek az országok már megérezték a demokrácia és a kapitalizmus ízét annyira, hogy nincs visszaút.

Az EU-tagsággal járó pénzügyi megszorítások elégedetlenséget váltottak ki. A multinacionális cégek Kelet-Európa helyett már Kína és India felé tekintenek. A liberalizáció évei új munkahelyeket és gazdagságot teremtettek, de a javakat egyenlőtlenül osztották szét. Az adóbevételek növekedésének lassulásával most válik nyilvánvalóvá, mennyire kevés dolog történt a növekedést akadályozó, a pénzügyi stabilitást fenyegető hatalmas, nem hatékony közszféra megreformálására.

"Ellentétben azzal, amit sokan képzeltek, ezek az országok nem váltak teljes mértékben piacgazdaságokká" - idézte a lap Adam Posent, a Peterson Nemzetközi Gazdasági Intézet főmunkatársát.

Bár az országok eltérő politikai arculatot mutatnak, közös bennük, hogy eltűnt a reformok és a liberalizáció körüli egyetértés. A kormányok gyengék, az intézmények átpolitizáltak, terjed a korrupció és a nacionalizmus - ez a lap helyzetképe.

A legnagyobb gond Magyarországon van, ahol tavasszal kezdődtek a bajok, amikor napvilágra került az említett kazetta; Gyurcsány Ferenc pártbeli társainak azt mondta, úgy nyerte meg a választásokat, hogy éveken át hazudott a gazdaság állapotáról. Azóta megfeszített küzdelem folyik azért, hogy elfogadtassák az országgal a hároméves megszorító intézkedéscsomagot az adóemelésekkel, a nyugdíjak és az egészségügyi szolgáltatások megkurtításával annak érdekében, hogy a hazai össztermék 10 százalékára szorítsák le a költségvetési hiányt.

A valuta romlása azonban argentin típusú katasztrófát idézne elő mind a kormány, mind a háztartások számára, amelyek súlyosan el vannak adósodva svájci frankban és euróban.

A The Washington Post szerint Magyarország a többi kelet-európai állammal egyetemben az orosz gazdasági modell felé veheti az irányt, amelynek ma sokkal több köze van Don Corleonéhoz, mint Milton Friedmanhez.

Oroszország egy korrupt nagyvállalathoz hasonlít, amely az energiabevételekből és a külföldi befektetésekből tartja el magát, amelyet a megfélemlítéssel, valamint a bíróságok, a média és a titkos rendőrség ellenőrzésével működtetnek. A kapitalizmus álcája mögött Putyin elnök ki akarja terjeszteni hatalmát, monopolizálja a szomszédai felé irányuló energiaszállításokat, veszélyes technológiákat ad el "haramia államoknak" és megveti a lábát olyan nyugati cégekben, mint az Airbus.

Az újság szerint Washington azzal, hogy éppen most döntött az orosz WTO-tagság támogatásáról, a lehető legrosszabb jelzést küldte Oroszország szomszédainak. A Kereskedelmi Világszervezet ha valamiről, akkor a piacok nyitottságáról, a tisztességes versenyről és a jogállamiságról szól, Moszkva pedig ezeket az elveket rendszeresen és kirívóan megsérti. Az, hogy Washington legitimálja Putyin politikai és gazdasági diktatúráját, a legrosszabb üzenet Kelet-Európának, amely válaszút előtt áll, milyen irányban haladjon tovább.