Az MTI úgy tudja, hogy ebbe a cégbe kerülhet be a légitársaság működéséhez szükséges néhány vagyonelem, és/vagy vagyoni jog, mindaddig, míg a magántulajdonba került Malév a kölcsönt vissza nem fizeti.

A Malév 2005. évi beszámolója szerint 2005 december 31-én 19,207 milliárd forint hátrasorolt kötelezettsége volt a légitársaságnak. A kormányhatározat úgy szól, hogy az intézkedés az MFB Zrt.-től felvett, állami készfizető kezességvállalással fedezett, "hátrasorolt" kölcsön átvállalását engedélyezi a privatizációs szervezet által megalakítandó vállalata számára. A határozat alapján a kölcsön futamidejét 2020-ig meghosszabbítják.

A kormány a határozat szerint felkéri a pénzügyminisztert, hogy kezdeményezze az Európai Bizottságnál a Malév privatizációs tranzakciójának vizsgálatát. Az MTI értesülése szerint erre azért van szükség, mert egyeztetni kell arról, hogy a privatizációhoz kapcsolódó intézkedések összhangban vannak-e az uniós elvárásokkal.

A kormány ugyanis február 6-iki határozatában tudomásul vette, miszerint a pénzügyminiszter engedélyezte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy a privatizációs szerződés megkötésével összefüggésben legfeljebb 5,2 milliárd forint összeghatárig szavatossági kötelezettséget vállaljon. További 3,5 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt is nyújt az ÁPV a kormányhatározat alapján a Malév számára azon a címen, hogy átmenetileg finanszírozza a Malév által vásárolt eszközök után fizetendő áfát.

Veres János pénzügyminiszter múlt szerdán a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: a kormány hozzájárul az ÁPV Zrt. igazgatósága által tett javaslathoz, hogy a Malév vagyonelemei egy állami vagyonkezelőhöz kerüljenek, és ezekért a Malév használati díjat fizessen, így fokozatosan térüljön meg a Malév államilag garantált hitelállománya.

Veres János konkrétumok ismertetése nélkül akkor elmondta: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az ÁPV Zrt. tovább tárgyalhasson a vevőjelölt AirBridge Zrt.-vel arról, hogy mely vagyonelemek kerüljenek az állami vagyonkezelőhöz, amelynek létrehozása nem kezdődhetett meg a kormány döntése nélkül. A konstrukció nem módosít a vevő által vállalt garancia mértékén, és nem jelent további költségvetési terhet sem. Azt azonban nem zárta ki, hogy a megajánlott vételár módosulhat a vagyonkezelőhöz kerülő vagyonelemek értékének függvényében.

Az ÁPV Zrt. 2006. szeptember 7-én hirdetett nyilvános ajánlattételi felhívással induló, tárgyalásos privatizációs eljárást a nemzeti légitársaság állami tulajdonban lévő 99,95 százaléknyi részvénycsomagjára. A tárgyalásokat végül három ajánlattevővel kezdte meg, de a végső szakaszban a privatizációs szervezet csak a Borisz Abramovics orosz üzletember nevével fémjelzett, Magyarországon bejegyzett AirBridge Zrt.-vel tárgyal.