A jegybank szakértői a maginflációt - vagyis a szezonális hatásoktól megtisztított pénzromlás ütemét - 2007-re a korábbi 5,6 százalék helyett 5,7 százalékra valószínűsítik, a 2008-ra korábban várt 3,3 százalékot pedig 3,4 százalékra módosították.

A jelentés szerint az idei év végére 5, a jövő év végére 3,4 százalékos inflációt vár az MNB. A jegybank 2009-re 2,8 százalékos éves átlagos fogyasztói-áremelkedéssel és 3,1 százalékos maginflációval számol.

Az MNB a mintegy három évre kitekintő prognózisában fokozatos konszolidációra számít a fiskális kiigazítás közvetlen hatásainak kifutását követően. Azzal számolnak, hogy az infláció a monetáris politika számára releváns időhorizonton belül eléri az inflációs célt. Februári előrejelzéséhez képest azonban lassabb dezinflációt prognosztizált az MNB a jövő év végéig, egyebek mellett az elmúlt hónapokban megfigyelt jelentős olajár-emelkedés, illetve a versenyszféra gyors bérkiáramlása miatt. Az elmúlt hónapok magas bérdinamikája – amelynek csak kisebb részét magyarázhatja a gazdaság kifehéredése – középtávon bizonyosan nem konzisztens az árstabilitással - jegyzik meg.

A gazdaság a 2007-re várt számottevő lassulást követően mérsékelten élénkülhet, de még a horizont végén is a potenciálistól elmaradó ütemben bővül - fűzik hozzá. A jegybank a fiskális, és a külső egyensúlyi mutatókban is számottevő javulást vár.

Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a feldolgozóiparban a magas termelékenység összhangban van a megfigyelt bérdinamikával, ezzel szemben a szolgáltató szektorban a bérek erősödő költségnyomást okoznak, amely rövidtávon a vállalati szektor profitját mérsékli. Ezért továbbra is úgy látják: jelentős kockázata van annak, hogy nem csökken a feltételezett mértékben a bérdinamika és így az alappályában bemutatottnál nagyobb lehet az áremelkedés.
 
A külső egyensúlyi pozíció a következő években tovább javulhat, a következő két évben, 2008-2009-ben már csak kisebb csökkenést vár a jegybank a külső finanszírozási igényben.

Az MNB jelentése szerint az államháztartási hiány(ESA'95) 6 százalék lesz a GDP arányában. Kedvező esetben 5,4 százalék, kedvezőtlen esetben 6,7 százalék lehet az ESA-hiány - közli a jelentés. Jövőre 4,0 százalékos, 2009-re 3,5 százalékos hiányt prognosztizál az MNB. (A konvergenciaprogramban 2007-re 6,8 százalékos, 2008-ra 4,3 százalékos, 2009-re 3,2 százalékos GDP arányos hiány szerepel.)

Az előrejelzésben a lakossági fogyasztás várt csökkenését 0,8-ról 0,9 százalékra növelték 2007-re vonatkozóan, miközben változatlanul 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számolnak az idén és 2,8 százalékossal jövőre. 2009-ben a jegybank 3,4 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít.

Az előrejelzés szerint a lakossági fogyasztás jövőre 0,6, 2009-ben pedig 1,8 százalékkal bővül majd. A jegybank az új prognózisában 2007-re 247,6 forintos euró árfolyammal számol, 2008-ra pedig 246 forintos árfolyammal.

Az MNB várakozásai szerint az idén a beruházások volumenének növekedése az idén 2,3 százalék, jövőre 4,6, 2009-ben pedig 5,9 százalék lesz. A jelentés szerint a nemzeti bank az idén 15,3 százalékos export- és 12,2 százalékos import-övekedéssel számol. A várakozások szerint a folyó fizetési mérleg hiánya az idén 4,9 milliárd euró lesz, a GDP 4,7 százaléka. Jövőre az export 11,8 százalékkal, a behozatal pedig 10,7 százalékkal nő, 2009-ben pedig - a jegybank várakozásai szerint - 9,5, illetve 9,4 százalékkal bővül majd. A folyó fizetési mérleg hiánya jövőre és 2009-ben is az idei szintjén marad, 4,9 milliárd euró lesz, a GDP 4,4 százalékát, 2009-ben pedig 4,2 százalékát teszi ki.

A jegybank várakozásai szerint a bruttó átlagkereset az idén 7,2 százalékkal nő, a bővülés jövőre 6,2 százalékra, 2009-ben pedig 5 százalékra mérséklődik. A lakossági reáljövedelem az idén 2,8 százalékkal csökken, jövőre és 2009-ben azonban 2,3 százalékos bővülést valószínűsít a jegybank.

A jelentés szerint az MNB az idei évben arra számít, hogy a foglalkoztatottság 0,6 százalékkal csökken, jövőre pedig 0,1 százalékkal mérséklődik, majd 2009-ben 0,1 százalékkal bővül.

Sem a jegybank által hétfőn nyilvánosságra hozott inflációs jelentése, sem a jegybanki alapkamat szinten tartása nem okozott nagy meglepetést az MTI által megkérdezett elemzők szerint.

Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta: a hírre a forint 50 fillért erősödött, nem sokkal azután, hogy a jelentést nyilvánosságra hozták az euróval 249,30 forinton kereskedtek. Az elemző szerint a jelentésből jól látszik, hogy a jegybank rövid távon a bérek alakulását tartja a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek. Lányi Bence szerint nincs ok az aggodalomra, hiszen a februári előrejelzéshez képest a jegybank 2,6-ról 2,8 százalékra emelte a 2008-as GDP-re vonatkozó várakozásait. Úgy véli, ha a következő hónapban folytatódik az infláció lassulása és marad az optimista nemzetközi hangulat, akkor nagyobb lehet az esélye a kamatcsökkentésnek.

Nyeste Orsolya az Erste Bank elemzője szerit a Monetáris Tanács kommentárja szerint a testület továbbra is aggódik a bérek emelkedése miatt. Az elemző úgy gondolja, rövid távon valószínű a kamat szinten tartása. Kamatvágás továbbra is csak akkor várható, ha az infláció csökken és a bérkiáramlás is megnyugtatóan alakul.

Az inflációs jelentést illetően Nyeste Orsolya elmondta: 2009-re a célnak megfelelően alakulnak a folyamatok, az infláció középtávon csökken, a jelentés meglepetést nem tartalmazott.
 
Az OTP Bank a kiadott jelentés és a közlemény alapján augusztus előtt továbbra sem számít a jegybanki alapkamat csökkentésére. Inflációs előrejelzésük alapján viszont jó esélyét látnak arra, hogy a jegybank augusztust követően az év végéig néhány lépésben 7 százalékig mérsékli az alapkamatot.