Meglepett a döntés - jelentette ki Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője azzal indokolt, hogy a jegybank korábban, így májusi kommentárjában is azt közölte, hogy több bizonyosságot szeretne látni az infláció, elsősorban a gyorsuló bérinfláció hátteréről.

Az MNB saját felmérésen alapuló bérstatisztikáját az elemzők nem ismerik, márpedig a mostani döntésben igen fontos szerepe volt - jegyezte meg az Erste Bank elemzője, s ugyanezt fogalmazta meg a CIB Bank elemzője is. Bedesy Dániel szerint nehéz előre jelezni a jegybank várható döntését, "ha nem ismerjük azt a belső bérinflációs modellt, amit az MNB használ".

Bedesy Dániel elmondta: a Monetáris Tanács mai közleményében megfogalmazott folyamatok - így az inflációs alapfolyamatot megragadó rövidbázisú szezonálisan kiigazított maginfláció az árstabilitással összhangban álló 3 százalékos szintre csökkent - már májusban is érzékelhetők voltak, s az sem számít újdonságnak, miszerint mérséklődni látszik az a kockázat, hogy az inflációs várakozások magas szinten rögzülnek.

Inkonzisztens a mostani döntés, hiszen májusban a versenyszféra hasonló bérnövekedési dinamikája miatt nem változtatta a kamatot a tanács - mondta Barcza György. A K and H Bank vezető elemzője "az MNB első fekete pontjának" minősítette a hétfői kamatcsökkentést, s úgy vélte, hogy a testület az erősödő forint miatti félelemtől is vezérelve döntött kamatmérséklésről.

Továbbra is arra számítunk, hogy decemberre az alapkamat 7 százalék lesz - fűzte hozzá Barcza György.