A döntés megfelelt a piaci várakozásnak. Az év végéig az elemzők már változatlan szintet jósolnak a "nem elsőrendű válság" miatt bizonytalan helyzetben, de mivel az euróövezeti gazdasági növekedés lassulását és az euró viszonylagos erősödését most legújabban növekvő infláció kíséri az olaj- és élelmiszerárak miatt, az utóbbi időben mind halványabb az a remény, hogy a bank jövőre, belátható időn belül enyhítésbe kezdhetne. Ennek ellentmond az Európai Bizottság csütörtökön kiadott, negyedéves jelentése is, amely a második negyedévi lassulás után "robusztus második félévet", évi átlagban is csak csekély gazdasági lassulást jósol, és megállapítja, hogy a gazdaság korábbiakhoz képest javult rugalmassága és az erős vállalati mérlegek segíteni fognak "kiállni a vihart"'.

A kamatdöntés után az EKB elnöke, Hean-Claude Trichet is hangsúlyozta sajtójékoztatóján, hogy továbbra is erősebbek az inflációs kockázatok, mint az inflációellenes jelek: a pénz- és a hitelellátás változatlanul élénk, a vállalatok nyereségessége erőteljes, a foglalkoztatás gyorsan nő, a munkanélküliség csökken, de kapacitásszűke is van az eddigi fellendülés miatt. - Mindez, együtt a magas energiaárakkal, a következő hónapokban és a jövő elején 2 százaléknál jelentősen gyorsabb inflációt sejtet - mondta. Ám hozzátette azt is, hogy nőtt a bizonytalanság is, "rendkívüli óvatosságra" van szükség a hitelpiaci fejlemények reálgazdasági hatásának értékelésében. Összességében a fejlemények "nagyon közeli figyelését" ígérte a bank részéről: ez a kulcsmondat az EKB gyakorlatában a kamatszint további változatlanságára utal. Az eddigi tapasztalat szerint kamatemelést sejtet, ha a bank elnöke "erős éberség" szükségét említi, illetve kamatcsökkentést valószínűsít, ha az inflációs kockázatok "gondos figyelését" ígéri.

Az euró az utóbbi hetekben rekordot rekordra halmozott, de Trichet az ehhez fűzött kamatcsökkentési reményeket is lehűtötte azzal, hogy nyilatkozatában nem tért ki az euró felértékelődésére.

A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra, hatéves csúcsra: utoljára 2001. szeptemberig volt 4 százalék fölött. A 2005. decemberi kezdet óta a júniusi a nyolcadik negyed pontos szigorítás volt.

A kialakult gyakorlat szerint szeptemberben, a negyedév végi hónapban, eredetileg újabb negyed pontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést, főleg a továbbra is rekord ütemben gyarapodó pénzellátás miatt. Csakhogy augusztus elején Európára is átterjedt, világméreteket öltött a "nem elsőrendű válság": a fizetési nehézségekkel küszködő, nem elsőrendű amerikai adósoknak korábban nyújtott jelzálogkölcsönökre alapozott, nemzetközi befektetési konstrukciók elbizonytalanodása okozta hitelpiaci nyugtalanság, ami átmeneti likviditásszűkével jár.