Almunia pénzügyi biztos. Hosszú távra is gondolni kell © AP

A 2007-2011 között időszakot felölelő program megfelelő pályát vázol fel ahhoz, hogy az államháztartási hiány 2009-re, az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsában szabott határidőre a hazai össztermékhez (GDP) képest 3 százalék körüli szintre csökkenjen – állapította meg az értékelés, amelyet az év végén kötelezően beadandó programról végzett el az Európai Unió végrehajtó testülete. Hozzátette: szükség van azonban arra, hogy idén és jövőre a kormány időben, teljes egészében és hatékonyan végrehajtsa a tervezett költségvetési intézkedéseket és a szerkezeti reformokat is.

A dokumentum méltatja, hogy a magyar deficit tavaly jobban alakult a vártnál, még a programban szereplő 6,2 százaléknál is. Leszögezte azonban, hogy a hiány még mindig az egyik legmagasabb az EU-ban, így továbbra is szükség van azokra az intézkedésekre, amelyek az államháztartásnak hosszabb távon is elfogadható és fenntartható pozíciót biztosítanak.

Az idei évre kitűzött 4 százalékos – a korábbinál ambiciózusabb – deficitcélt a bizottság tarthatónak minősítette, és elérését egyúttal kívánatosnak is mondta.

Az értékelés a kockázatok közé sorolta az állami kiadások növekedését, sőt, esetleges idei túlfutását. Rámutatott, hogy a vártnál nagyobb tavalyi bevételek egy részét a megemelkedett állami kiadások emésztették fel. Ráadásul olyan pluszbevételekről van szó, amelyekkel nem biztos, hogy a kormány idén is számolhat.

E kockázatok csökkentéséhez a már bejelentett reformok következetes végrehajtására van szükség – emelte ki a brüsszeli dokumentum. Hasonlóan fogalmaz az értékelésnek az a része, amely a program végrehajtásáról tavaly ősszel benyújtott kormánybeszámolóval foglalkozik.

A program elemzése és a korábbi uniós ajánlások alapján az Európai Bizottság háromféle intézkedést kér Magyarországtól. Egyfelől felszólítja a kormányt, hogy szigorúan hajtsa végre az idei költségvetést, és szükség esetén hozzon pótlólagos intézkedéseket is a pálya követésére. Másfelől folyamatosan visszafogott kiadási politikát sürget: elismerve a javulást, amely az állami szervek kiadásaiban és ellenőrzésében mutatkozik, úgy véli, hogy ezen a téren még van lehetőség további előrelépésre, különösen a közigazgatásban, valamint az egészségügyi rendszerben és az oktatásban. Harmadrészt a bizottság – különös tekintettel az öregedő társadalom jelenségére és a magas belső államadóssági szintre – azt szeretné, ha a kormány további előrelépést tenne a hosszabb távú kiegyensúlyozottság felé is, mert e téren is mutatkoznak még jelentős kockázatok. Ez utóbbinál kiemelte az értékelés a nyugdíjrendszer reformjában előre jelzett lépéseket.

Almunia biztos a magyar sajtónak nyilatkozva kijelentette: a bizottság értékelése pozitív, de a program sikeres véghezviteléhez be kell tartani az uniós ajánlásokat. Ő is kiemelten fontosnak tartottra, hogy az esetleges pluszbevételekből minél nagyobb részt fordítsanak a deficit további csökkentésére. „Építeni kell a tavalyi jó eredményekre és a megtett erőfeszítésekre, hogy még kedvezőbb növekedési feltételek jöhessenek létre” – hangoztatta. „Ha egy kormány nem állandó bevételekből finanszíroz rendszeres állami kiadásokat, az előbb-utóbb problémákat okozhat” – fűzte hozzá. A biztos elmondta: figyelemmel kísérik az infláció alakulását is. A tavalyi 7,9 százalékos adatot aggasztónak magasnak tartják, és annak gyors korrekcióját látják szükségesnek. Fontosnak nevezte, hogy az idei 4,8 százalékos idei inflációs cél teljesüljön.

Ami az euró bevezetését illeti, Almunia azt emelte ki, hogy a négy legfontosabb kritérium közül Magyarország legalább hármat egyelőre nem teljesít, éspedig az államháztartási hiányra, a belső adósságra és az inflációra vonatkozó feltételt. Szerinte nem lehet még megmondani, mikor teljesül valamennyi feltétel, de a célra irányuló „politikai elkötelezettség jó eszköz ahhoz, hogy megoldja a magyar gazdasági problémákat”.

A jelenlegi pénzpiaci válságjelenségek esetleges hatásaival kapcsolatban Almunia elmondta: nyitott gazdaságként Magyarország is megérezheti a válság néhány negatívumát, azok azonban jobban érezhetők a fejlettebb gazdaságokban, amelyeknek finomabb és összetettebb piacuk van. Fegyelmezett és kiszámítható költségvetési és pénzügypolitikával csökkenthetők a kockázatok – tette hozzá.

Az értékelést hamarosan megvitatják az EU-tagországok pénzügyminiszterei is. Almunia emlékeztetett arra, hogy legutóbb a miniszteri tanács csaknem változtatás nélkül jóváhagyta a bizottsági ajánlásokat.