Párezer forint. A fizetésemelést elvitte az infláció © Dudás Szabolcs

Tavaly decemberben a bruttó átlagkeresetek 4,8 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 2,2 százalékkal voltak magasabbak egy évvel korábbinál, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 7,4 százalékos növekedése mellett – 4,8 százalékkal csökkent.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2007-ben átlagosan bruttó 185 ezer forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 177 ezer 400 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 206 ezer 300 forint volt, ami júniustól már tartalmazza az egyhavi külön juttatás tizenketted részét is.

A bruttó átlagkeresetek 2006-ban összességében 8,1, a nettó átlagkeresetek 7,5 százalékkal haladták meg a 2005. évit, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 3,9 százalékos növekedése mellett - 3,5 százalékkal nőtt 2005-höz képest.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban 2007-ben átlagosan 2 millió 760 ezer volt: a költségvetési szférában 749 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 933 ezren dolgoztak.

A költségvetési intézményekben összességében közel 5,0 százalékkal csökkent a létszám. Az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében (a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben) alacsonyabb lett a foglalkoztatottak száma, kiszűrve az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti szakfeladati átsorolás hatását – áll a KSH jelentésében.

Az elmúlt év egészében a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 6,4 százalékkal a versenyszférában dolgozóké 9,1 százalékkal volt magasabb, mint 2006-ban.

A költségvetési szférán belül a keresetnövekedés indexe a legmagasabb, 13,7 százalékos volt a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban. A KSH hozzáteszi, hogy ennél az adatnál – a 13. havi kereset arányos részének előrehozott kifizetése mellett – módszertani változás is szerepet játszott (közel 30 ezer fő, zömében alacsony keresetű dolgozó más nemzetgazdasági ágba, döntően az oktatásba, lett átsorolva), mintegy 5 százalékpontnyit magyarázva a növekedésből, míg november-decemberben az előző évinél nagyobb jutalom kifizetésnek volt keresetnövelő hatása.

A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az építőiparban (15,6 százalék), az ingatlanügyleteknél, a gazdasági szolgáltatásban (11,4 százalék), a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban (8,9 százalék), valamint a kereskedelemben és a javításban (8,8 százalék. A keresetek növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése, amit az is jelez, hogy a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedési üteme alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.

A nettó keresetek 2007-ben átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek: ezen belül a versenyszférában 3,6 százalékos, a költségvetési szervezeteknél pedig 1,7 százalékos növekedést mért a KSH.

A nettó kereseteknek a bruttó kereseteknél érdemben alacsonyabb növekedési üteme döntően az egészségbiztosítási és munkavállalói járulék 2006. szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék kulcsának 2007. januári újabb emelésére vezethető vissza – áll a KSH kommentárjában.

A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset éves szinten így 114 ezer 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 85 ezer 100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 146 ezer 900 forint.

A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 195 ezer 300 forintra emelkedett, 8,2 százalékkal meghaladva a 2006. évit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,3 százalékot tett ki.