Az év első két hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Februárban az „alapdrágulás”, a maginfláció 5,3 százalékos volt éves és 0,4 százalék havi összehasonlításban. A fogyasztói árak 2008 januárjában 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007 januárjában és 1 százalékkal nőttek 2007 decemberéhez képest. A változatlan adótartalmú árindex egy hónap alatt 1,1 százalékkal, 12 hónap alatt 6,8 százalékkal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói-árindex havi mutatója plusz 1,6 százalék, 12 havi mutatója 7,8 százalék. Tavaly februárban a fogyasztói árak 1,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Az idén februárban januárhoz képest az élelmiszerek árai 0,8 százalékkal emelkedtek, ezen belül az étolaj 4,2, a sajt 2,4, a tej 1,6, a kenyér és a liszt egyaránt 1,4 százalékkal drágult. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal nőttek. Egy hónap alatt a legnagyobb mértékben, 8,2 százalékkal a háztartási energia árai emelkedtek, ezen belül az elektromos energiáért 9,8 százalékkal, a vezetékes gázért átlagosan 15,4 százalékkal, kellett többet fizetni. A gázár egy hónap alatt önmagában 5 százalékkal nőtt, a 15,4 százalékos mérték a kompenzáció elmaradása miatt következett be – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. Szerinte éppen ezért a március havi fogyasztói gázár csökkenést fog mutatni, miközben a 12 havi áremelkedés üteme is mérséklődik. (A 12 havi vezetékes gáz árindexe februárban 11,2 százalék volt.) A havi fogyasztói árak közül a szolgáltatásoknál 0,7 százalékos emelkedést, ugyanakkor a ruházkodási cikkeknél átlagosan 2,2 százalékos árcsökkenést mért a KSH.

A múlt év februárjához képest az élelmiszerek árai az átlagosnál gyorsabban 12,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a liszt 54,1 százalékkal, a kenyér 22,3 százalékkal, az étolaj 49,1 százalékkal, a száraztészta 23,9 százalékkal, a tej 23,4 százalékkal, a sajt 21,6 százalékkal drágult. A háztartási energia 9,8 százalékos árnövekedésén belül az elektromos energia ára 15,7 százalékkal, a vezetékes gázé 11,2 százalékkal nőtt. A jármű üzemanyagokért 18,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2007 februárjában. A szolgáltatások árnövekedése egy év alatt 6,3 százalékos volt. Ezen a belül a vizitdíj és a kórházi napidíj 0,2 százalékot jelentett, ennek megfelelően eltörlésük április 1-je után megközelítőleg ugyanilyen mértékű inflációcsökkenést okozhat – vélte Mináry Borbála.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője elmondta, hogy az infláció szerkezete is a vártnak megfelelően alakult. A gáz, az elektromos áram árának emelkedése került elszámolásra februárban, és kedvező, hogy az előző hónapok drasztikus áremelkedése után némileg lassult az élelmiszerek árának növekedése – tette hozzá. Nyeste Orsolya nem vár nagy áttörést, lassú, fokozatos inflációcsökkenést valószínűsít.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint jó, hír, hogy a korábbi időszakhoz képest februárban nem okozott negatív meglepetést az infláció. Véleménye szerint a kamatdöntés szempontjából semleges a februári adat, de a piaci folyamatok alapján nehezen lesz elkerülhető a kamat emelése. Török Zoltán úgy vélte, hogy várhatóan márciusban 50 bázisponttal 8 százalékra emelik a jegybanki alapkamat szintjét. Hozzátette, hogy ez lehet a kamat csúcsa, az év végére ennél alacsonyabb szintet érhet el.

Mindkét elemző a februárihoz hasonló inflációt vár a következő egy-két hónapban. A várakozások szerint az idei év egészében átlagosan mintegy 6 százalékos drágulás lesz, az év végén az infláció 4,5-5 százalék körül lehet.