A korrupció visszaszorítása nagyon hosszú és komoly feladata, de ennek a három dolognak az együttállása kedvező helyzetet teremt és ilyen körülmények között jó esély van a sikerre – vélekedett Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter az Állami Számvevőszéken a korrupció elleni küzdelemről rendezett konferencián. Ebben az esetben a siker azt jelenti, hogy hosszú, következetes erőfeszítések után néhány év múlva Magyarország korrupciós fertőzöttsége lényegesen csökkenhet – mondta.

Draskovics Tibor szerint a korrupció elleni tanács jó javaslatokat állított össze, amelyeket rövid konzultáció után kíván a kormány elé terjeszteni. A konzultációba állami és nem állami szervezeteket is be kíván vonni, mivel - mint mondta – a kormány ebben a törekvésében egyedül nem lehet sikeres, hiszen a korrupció visszaszorítása a társadalmi attitűdök megváltozásával lehetséges.

A civil szféra mellett az üzleti életből származó kezdeményezéseket is figyelemre méltónak tartotta a miniszter, amelyek elsősorban üzleti, versenyképességi szempontból születnek. Draskovics Tibor szerint véget kellene vetni annak, hogy Magyarországon következmények nélkül lehet normákat, törvényeket, szabályokat megsérteni.

A jó kezdeményezések közé sorolta a kormány antikorrupciós fellépését: egyebek között a költségvetési intézményeknél a könyvvizsgálók alkalmazását, a közpénzügyi és a pártfinanszírozási törvényjavaslatot. Ez utóbbi elfogadása viszont véleménye szerint lényegében az ellenzék politikai elhatározásától függ, hiszen kétharmados törvényről van szó.

Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója a konferencián elmondta, hogy a korrupció visszaszorításáról szóló stratégiai programot egy elnyert uniós pályázat keretén belül, a holland számvevőszék segítségével dolgozták ki. Mint mondta, a cselekvési program egy újfajta megközelítést követ. Több nemzetközi vizsgálat is rámutatott arra, hogy az agresszív szabálykövetés kikényszerítésével szemben a prevenciós módszerek sokkal hatékonyabban működnek. Ezért a kormánynak is lejuttatott javaslataik is inkább a pozitív szemléletű, úgynevezett integritási szemléletet helyezi középpontba.

Báger Gusztáv a két szemléletet összehasonlítva elmondta, hogy míg a szabálykövetési szemlélet elsősorban szabályokra, törvényekre épül és kemény irányítási módszereket használ, addig az integritási szemlélet alapelvekre – normákra, értékekre – épül és alapvetően puha irányítási módszereket (kultúra, vezetőség hozzáállása) használ. Míg az előbbi módszernél a középpontban a szabálysértések megelőzése áll, addig az utóbbi módszer a helyes magatartás kialakítására összpontosít a megelőzés érdekében.



A stratégiai javaslatok között olyanok szerepelnek, mint a nagyobb hangsúly helyezése a tisztességes, etikus közhivatali magatartás normáinak kidolgozására, és a szervezeti kultúra fejlesztésére, a költségvetési intézmények kulcsszerepe a korrupció megelőzésében és kiszűrésében és a korrupciós kockázatok módszeres értékelése és az erre épített prevenciókra fordított nagyobb figyelem. Báger Gusztáv elmondta, hogy javaslataik között szerepel még az is, hogy készüljön olyan korrupciós kockázati térkép, amely azonosítja a magas kockázatú területek helyét, típusát és természetét a magyar közszférában. A korrupció ellenes küzdelem nem állhat meg a közintézmények falainál, az üzleti szférában is alkalmazni kell a megfelelően adaptált módszereket, különös tekintettel a magán- és a közszféra találkozásnál – emelte ki az ÁSZ főigazgatója.

A javaslatok között szerepel egyebek között még a korrupció ellenes szabályok konzisztens keretbe foglalása, egy magatartási kódex összeállítása politikusok, köztisztviselők számára, a még elfogadható ajándékok értékhatárának meghatározása, illetve a feddhetetlen magatartást tanúsító okiratok körének szélesítése is.
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke záró előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt évek kormányai a korrupció visszaszorítása érdekében már próbálkoztak bürokratikus, üzleti típusú módszerrel, az agresszív tiltásra alapozott szabályozással, de mindeddig sikertelenül. Most egy együttműködésen alapuló projektet dolgoztak ki, amelyhez viszont a gondolkodásmód átalakítását próbálják meghonosítani.

Nem csak üldözni kell a korrupciót, hanem mindenek előtt arra kell törekedni, hogy maga az intézményrendszer stabilan és feddhetetlenül működjön, ami viszont etikusságot, elhivatottságot, ügyintézési rutint feltételez és emellett az intézményi felelősség is fontos szerepet kap – hangsúlyozta Kovács Árpád.

Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a korrupciós esetek száma nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ország korrupciós minősítése rossz, mivel a tisztulási folyamat során a korábban rejtve maradt ügyek is napvilágra kerülnek. Végül emlékeztetett rá, hogy a korrupció elleni küzdelemnek is vannak korrupciós kockázatai.