A negyedéves előrejelzésben megállapították, hogy az újabb csalódást keltő 2007 negyedik negyedévi GDP adatból két bíztató folyamat azért kiolvasható volt: az export és az import növekedése közötti rés a vártnál lassabban zárul, a beruházásoknál pedig már kisebb fellendülés mutatkozott.

Ezzel egyidejűleg azonban továbbra is nyomott a lakossági fogyasztás alakulása és a rövid távú kilátások sem kedvezőek; az ICEG ezzel indokolja az idei alacsony növekedési ütemet. Jövőre azonban úgy vélik, hogy egyértelműen fellendül a belföldi kereslet és nagyjából azonos ütemben bővülő exporttal és importtal számolnak.

A negyedévi előrejelzést ismertető budapesti sajtótájékoztatón Oszlay András, az elemzés egyik készítője elmondta, hogy az élelmiszer-, és a háztartási energiaárban már megindult a dezinfláció, a maginfláció azonban 5 százalék körüli szinten "ragadt be". Az idén így 6 százalékos átlagos fogyasztói árnövekedésre számít az ICEG és megítélésük szerint 2009-ben is még 4 százalék körüli lesz az átlagos infláció.

Oszlay András megjegyezte, hogy a 3 százalékos inflációs cél legkorábban a jövő év végén érhető el. Hozzátette: úgy vélik, hogy alapvetően szigorú marad a monetáris politika, és nem zárnak ki még egy jegybanki alapkamat emelést. A harmadik negyedévtől az infláció csökkenésével több lépcsős kamatcsökkentést, az év végén 7,25 százalékos, 2009 végén pedig 6 százalékos jegybanki alapkamat szintet valószínűsített.

Az államháztartáson belül az elsődleges egyenleg majdhogynem egyensúlyba kerülhet az idén, így az államháztartás hiánya a GDP 4 százalékára csökken. – fejtette ki Oszlay András. Jövőre azonban megállhat a deficit csökkenése, mivel elfogytak a bevételi tartalékok, és nem valószínű, hogy a választásokat megelőző évben radikális strukturális reformokba kezdene a kormány.

A szakember elmondta: a külső finanszírozási igény javulása a kereskedelmi mérleg, főleg az árumérleg növekvő többletének köszönhető. Tavaly a hiányt szinte csak adóssággeneráló tételek finanszírozták, a mivel várhatóan ez az idén is így lesz, az államadósság magas szinten állandósul.

A belpolitikai bizonytalanság a reálgazdaságra várhatóan nem lesz jelentős hatással, de a dezinflációs folyamatot megakaszthatja – mondta Oszlay András.

Pellényi Gábor az EU keleti tagállamaira vonatkozó előrejelzésüket ismertetve szólt a várhatóan lassuló növekedésről, a növekvő infláció miatt csökkenő belső keresletről, a hitelezés visszafogásáról és a kedvezőtlen nemzetközi konjunktúráról, valamint az ezzel összefüggő alacsonyabb exportbővülésről.

Közép-Európában, Magyarország kivételével robosztusabb, míg a balti államokban lassabb lesz a növekedés – mondta. Ugyancsak Magyarország kivételével a legtöbb országban a munkanélküliségi ráták rég nem látott mélyponton állnak, a képzett munkaerőhiánya azonban általános probléma.

Pellényi Gábor közölte: a globális kockázatvállalási kedv csökkenésével a régiós hozamok emelkedtek, különösen ott, ahol jelentősek a makrogazdasági pálya kockázatai, így Magyarországon és Romániában is.

A kutatók szerint a bizonytalanságok 2008-2009-ben is megmaradnak, így a hozamkülönbségek tartósnak ígérkeznek.

A régióban folytatódik az adóverseny, Észtországban és Lettországban a kiadások lefaragásával próbálják pótolni a lassuló növekedés miatti bevételkiesését, Romániában, Bulgáriában és Szlovéniában viszont a közelgő választások miatt lazulhat a fiskális fegyelem.