A legnagyobb európai hitelminősítő szerint az amerikai gazdaság rugalmassága csökkenti a jelenlegi hitelválság utáni tartós makrogazdasági gyengeség kockázatát. Mindazonáltal a lakóingatlan-szektor visszaesése a következő két évben alacsonyan tarthatja a növekedési ütemet, annak ellenére, hogy agresszív pénzügypolitikai enyhítés folyik, emellett a háztartások jövedelme meg fog ugrani a rövid távú adócsökkentések nyomán.

Az amerikai lakóingatlan-szektorból kiindult hitelválságnak az amerikai gazdaságra gyakorolt hatásáról megoszlanak a londoni elemzői vélemények.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző intézete - által minap kiadott londoni előrejelzés szerint az amerikai gazdaság 8-10 évente átesik egy-egy recesszión, de a mostani "összezuhanás" olyan súlyossá válhat, amilyenre több mint fél évszázada nem volt példa.

Az EIU által felvázolt forgatókönyvek közül a "kockázatinak" nevezett - amelynek a cég egyharmados esélyt adott - azzal számol, hogy az amerikai gazdaság az idén gyakorlatilag nem növekszik, 2009-ben azonban meredeken visszaesik, és kibocsátása még 2010-ben is csökken.

Ez lenne a legrosszabb három éves szakasz 1945-1947 óta, amikor a II. világháború befejeződésével a gazdaság lelassult, és attól az időszaktól eltekintve e forgatókönyvnél csak a 30-as évek elejének nagy depressziója lenne rosszabb, állt a londoni EIU-elemzésben.

E forgatókönyv-változat az eddigi legborúlátóbb a londoni elemzői közösségben, amelyen belül most már nem mindenki ért egyet azzal sem, hogy az amerikai gazdaság egyáltalán recesszióba kerül.

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport Londonban kiadott heti globális makroadat-figyelő elemzéseinek legfrissebb összeállítása például jelentősen javította a háznak az amerikai gazdaság következő néhány negyedévére adott előrejelzését, úgy, hogy jóllehet a növekedés a belátható távlatban végig gyenge marad, de egyszer sem fordul át tényleges visszaesésbe.

A cég számítása szerint a tavalyi negyedik negyedévtől számított öt negyedévben az amerikai gazdaság negyedévenként, szezonálisan kiigazított éves ütemekben mérve, átlagosan 0,8 százalékkal fog növekedni.

A JP Morgan a korábbiaknál derűlátóbb előrejelzést többek között azzal indokolta, hogy az adóvisszatérítési program szerinte a vártnál hamarabb generál pótlólagos fogyasztói költekezést.

A Fitch pénteki elemzése szerint a gazdasági kiigazítás és átegyensúlyozódás már megtette a magáét az amerikai kereskedelmi szektorban; ez egyértelműen kiderül abból is, hogy a GDP-arányos folyómérleg-hiány a 2006-ban mért 6,1 százalékról tavaly 5,3 százalékra csökkent, és az idén várhatóan 4,8 százalékra csökken tovább.

Ez még mindig a második legmagasabb folyó hiány a Fitch listáján "AAA" besorolással szereplő szuverén adósok között - Spanyolország után -, mégis a tavalyinál kedvezőbb lenne a többi azonos osztályzatú adóséval összehasonlítva.

Mindemellett - az amerikai pénzügyi szektorban zajló felfordulás ellenére is - változatlanul szilárd a külföldi befektetői készség az amerikai folyómérleg-hiány fedezésére. Az amerikai befektetési konstrukciók iránti erős igény és az amerikai tőkepiac mélysége megerősíti a dollárnak mint első számú globális tartalékvalutának a státusát, és jelentős alátámasztást ad a szuverén besorolásnak, áll a Fitch Ratings pénteki londoni elemzésében.

A magas - a GDP-érték 36,5 százalékát kitevő - nettó küladóssággal kapcsolatos aggodalmakat enyhíti, hogy a külső kötelezettségek zömmel dollárban állnak fenn, így csekély az amerikai adósokat - köztük a kormányt - terhelő devizakockázat.

A dollár globális vezető szerepének tartósságát mindazonáltal több elemző megkérdőjelezi. Menzie Chinn és Jeffrey Frankel, a wisconsini, illetve a Harvard egyetem kutatója a Financial Times által néhány hete idézett elemzésében azt írta: a hitelpiaci válság legfontosabb hosszú távú öröksége az lehet, hogy az euró 10-15 éven belül felválthatja a dollárt az első számú globális tartalékvaluta szerepében.

A két amerikai közgazdaságtan-professzor szerint annak idején sem a japán jennek, sem a német márkának nem volt reális esélye arra, hogy a dollár helyébe lépjen, az euróövezeti gazdaság azonban most már csaknem akkora, mint az amerikai, és a folytatólagos bővítéssel meg is haladhatja annak méretét.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő néhány héttel ezelőtti elemzése szerint a dollár továbbra is őrzi globális kulcsvaluta-státusát, az amerikai gazdaság puszta mérete miatt, de az amerikai makrohelyzet romlása és a befektetői hangulat megingása esetén egyre nagyobb nyomás alá kerülhet. Az S&P szerint a legrosszabb forgatókönyv - a dollár jelenlegi globális szerepének visszaszorulása - esetén kérdésessé válhat az amerikai szuverén adóskockázat jelenlegi besorolása is, amely jelenleg e hitelminősítőnél is a létező legjobb, "AAA" szintű.