Az elemzés szerint a sertés- és marhahús ára az előző tíz évhez képest hozzávetőleg 20 százalékkal magasabb szinten áll be, a búza, a kukorica és a sovány tejpor ára 40-60 százalékkal, a cukoré 30 százalékkal növekszik a következő évtizedben.

A dokumentum arra is rámutat, hogy az alacsony jövedelmű országokban az élelmiszerekre fordított kiadások a jövedelmeknek átlagosan 50 százalékát teszik ki – az Egyesült Államokban 10 százalékát –, ami azt jelenti, hogy a magasabb árak következtében még többen lesznek alultápláltak, mert csökken a vásárlóerő.

Az okokat elemezve a jelentés rámutat: az elmúlt évben világszinten átlagosan negyven százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, s emiatt a világ több országában válsághelyzet alakult ki. A válság okai között szerepel, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása miatt megcsappantak a tartalékok még Európában is, a dráguló üzemanyag nemcsak a termelést, de a szállítást is költségesebbé teszi, az okok között szerepel a bioüzemanyagok térnyerése, a feltörekvő országok – főként Kína és India – növekvő kereslete, illetve a spekulatív célú befektetések is.

A jelentés egyebek mellett azt a következtetést vonja le, hogy tekintettel a magas árakra, a legszegényebb országoknak több humanitárius segélyre lesz szüksége, és síkra száll a genetikailag módosított növények nagyobb mértékű hasznosítása, illetve a bioüzemanyag-program újragondolása mellett.