A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amely a vizsgálatba bevont befektetési alapok adataiból havi indexeket közöl a felzárkózó piacokon tartott portfolió-befektetői pozíciók változásáról, júniusban 157 – a tágabb értelemben vett európai felzárkózó térség adósság- és devizapiacain összesen 389 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő – alap adatait összegezte.

A cég havi felméréseiben arról kérdezi az alapokat, hogy milyen mértékben tartják portfoliójukban felül- vagy alulsúlyozott pozícióban a vizsgált felzárkózó térség befektetési konstrukcióit. A válaszokat a ház – az alapkezelők tényleges feltörekvő piaci befektetéseivel súlyozva – plusz 10-től (jelentősen felülsúlyozott) mínusz 10-ig (jelentősen alulsúlyozott) terjedő skálán dolgozza fel.

A Londonban csütörtökön kiadott júniusi jelentés szerint az alapok portfolióiban tartott forintbefektetésekben a hosszú és a rövid pozíciók egyenlege a decemberben és novemberben mért, még enyhe felülsúlyozottságot – vagyis a hosszú pozíciók túlsúlyát – jelző plusz 0,7, a januári semleges helyzet, a februári, már határozott alulsúlyozottságra utaló mínusz 1,2, a jelentős javulást mutató márciusi mínusz 0,7, a mínusz 1,2-re visszacsúszó áprilisi index és mínusz 1,3-re tovább süllyedő májusi érték után ebben a hónapban meredeken, 0,7 ponttal mínusz 0,6-ra erősödött vissza. Ez még mindig enyhe alulsúlyozottságot mutat, de jóval kisebb mértékűt az előző hónapokban mértnél.

Az elemzés szerint ez a pozicionálás összhangban van „a széles bázisú, jóllehet ingatag” forinterősödéssel. A ház továbbra is derűlátó a forinttal kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a korábbi időszakokhoz képest a fizetésimérleg-folyamatok most már támogatják az árfolyamot, és a jegybank is eltökélten védi a forintot a gyengüléstől.

A JP Morgan londoni elemzői azzal számolnak, hogy a működőtőke-beáramlás az idén a folyómérleg-hiány felét fedezni fogja a tavalyi 20 százalék után, és az egyéb tőkebeáramlások is erősek maradnak. Az MNB elkötelezett az inflációs cél tartása mellett, ami agresszív kamatemeléseket valószínűsít forintgyengülés esetére.

Mindemellett az euró-forint párosításban felvett – vagyis az eurónak a forinttal szembeni gyengülésére játszó – rövid pozíciók potenciális hozamát sem korlátozza most már a forint korábbi árfolyamsávja, áll a JP Morgan csütörtöki elemzésében. A forint hosszabb távú jelentősebb erősödést más nagy londoni házak sem zárják ki.

A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének nemrég felülvizsgált előrejelzése szerint a forint 12 havi távlatban várhatóan 225-re erősödik az euróval szemben. Azt azonban a cég bizonytalanabbnak nevezi, hogy ehhez a jelenleginél mennyivel magasabb jegybanki kamatszint szükséges. A GS alapeseti forgatókönyve az, hogy az MNB a következő három hónapban fél százalékponttal 9,00 százalékra emeli kamatát.

A meredek magyarországi pénzügypolitikai szigorítást a JP Morgan szintén jósolja, és ez szerepel a csütörtöki elemzésben is. A ház szerint az emelkedő hazai inflációs nyomások folyamatosan felfelé nyomják az adósságpiaci hozamokat, a forint ereje ellenére is.

Az MNB erre eddig 1,00 százalékpontnyi kamatemeléssel reagált, de „minden szükségest” meg fog tenni annak érdekébe, hogy visszatérjen az inflációs célhoz, így reális lehetőség a további kamatemelés, áll az elemzésben. A JP Morgan szerint a piac jelenleg további fél százalékpont emelést áraz.

A ház egy másik londoni előrejelzése a forintkamat szempontjából irányadó piacokon is kamatemeléseket valószínűsít. Heti világpiaci előrejelzésében a cég azt írta: véget ért a globális pénzügypolitika 2001-2008 közötti növekedésorientált szakasza, és a következő 18 hónapban jelentős monetáris kiigazítás várható, azzal együtt is, hogy a világgazdasági növekedés lanyha, és várható az olajárak csökkenése, amit már az idén az inflációs nyomás enyhülése kísér.

A JP Morgan előrejelzése szerint az euróövezeti jegybank (EKB) júliusban, az amerikai Federal Reserve szeptemberben végrehajt egy negyed százalékpontos kamatemelést, az inflációs várakozások kordában tartása végett.

Más nagy londoni házak mindazonáltal nem veszik bizonyosra az euróövezeti kamatemelést, az EKB elnökének nemrégiben tett kemény hangvételű nyilatkozata ellenére sem. Jean-Claude Trichet e hónap elején azt mondta: „nem biztos, de lehetséges”, hogy a bank a következő, júliusi kamatértekezletén „esetleg mozdul egy kicsit”.

A piac ezt egyértelmű kamatemelési figyelmeztetésnek vette, aminek nyomán akkor meglódult az euró árfolyama, és – a dollár további hirtelen relatív gyengülését kísérve – hatalmasat drágult a kijelentés után a nyersolaj is.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő Londonban közzétett napi európai hitelfolyamat-elemzéseinek ezt követő összeállítása szerint azonban az EKB "nyers hangvételű" szavait nem feltétlenül kísérik tettek, mivel egy esetleges kamatemelés nem hatna a jelenlegi euróövezeti áremelkedés fő okaira, viszont tovább lassítaná az egyébként is lefelé tartó gazdasági növekedést.

A Moody's szerint a legutóbbi euróövezeti makroadatok arra utalnak, hogy a globális nagybani hitelpiaci megroppanás „már kezdi kiszívni az erőt” az euróövezeti gazdaságból is.