Oszlay András, az ICEG tudományos munkatársa elmondta: a jelenleg igen erős forint ellenére sem a külső, sem a belső feltételek, körülmények nem támogatják az infláció gyorsabb mérséklődését, így a jövőben is a szigorú monetáris kondíciók fenntartására lehet számítani.

Ezzel együtt az ICEG kutatói úgy vélik, hogy az államháztartás konszolidált hiánya az idén és jövőre is kedvező lehet. Az ICEG 2008-ra konszolidáltan számítva 3,8 százalékos, jövőre 3,2 százalékos GDP-hez mért államháztartási deficitet vár.

A tudományos munkatárs elmondta: világszerte erősödnek az inflációt kiváltó tényezők, ennek tudható be, hogy az élelmiszerárak és az energiaárak egyre jelentősebb emelkedése 2008 elején megállította a kibontakozni látszó hazai inflációcsökkenést.

Elemezésében rámutatott: ezzel együtt a gazdasági növekedés alacsony mértéke, a bővülésnek a potenciális lehetőségek alatti szintje sem eredményezett dezinflációs hatásokat vélhetően amiatt, hogy a fiskális kiigazítás egyelőre nem járt a költségvetés szerkezetének lényeges átalakulásával. Ezzel párhuzamosan az inflációs hatások, a várakozások erősödésétől tartva a jegybank a tavaszi hónapokban folytatta kamatemelését, a forint árfolyama történelmi csúcsokra nőtt az euróval szemben, ez azzal járt, hogy miközben májusban a vártnál magasabb lett az egy évre visszatekintő pénzromlás, addig júniusban a piaci várakozásokhoz képest alacsony lett az infláció.

Az ICEG kutatói szerint a külső egyensúlyi mutatók a következő időszakban is javulnak, az ország külső finanszírozási igénye tovább csökken, ez 2008-ban a GDP-hez mérten 3,3 százalék lesz, 2009-ben 3 százalékra mérséklődik. Ebben szerepet játszik a forint erősödése és az is, hogy ugyan a magyar gazdaság hagyományos külső piacainak kereslete valamelyest visszaesik, de az unióval kapcsolatos pénzügyi transzferek egyre nagyobb aktívumot mutatnak, azaz növekedni fog a beáramló uniós források nagysága.

Kiemelte: az ICEG kutatói úgy vélik, hogy az államháztartás konszolidált hiánya az idén és jövőre is kedvező lehet. Ez évben az ICEG konszolidáltan számítva 3,8 százalékos, jövőre 3,2 százalékos GDP-hez mért államháztartási deficitet vár.

Rámutatott: az államadósság a GDP-hez mérten szerény mértékben, de csökkenni fog, az idei 67,5 százalékról jövőre 67 százalékra várható.

Kérdésre válaszolva elmondta: a forint erősödése várhatóan nem fogja gátolni a GDP növekedését. A bruttó hazai termék jelentős részét előállító itteni multik inkább a külső kereslet alakulására reagálnak, mint a forint erős árfolyamára, és ebből  fakadóan a forintban jelentkező működési költségekre. A kis- és közepes vállalkozások termelési feltételeit azonban nehezíti az egyre erősödő forint – tette hozzá a kutató.