A zárszámadás tartalmi tényszerűsége mellett a zárszámadás átláthatóságában, döntés-előkészítő jellegében évek óta visszatérő, tipikus hiányosságok mutatkoznak.

Az előirányzottnál mérsékeltebb, a GDP 6,9 százaléka helyett 5,4 százalékos hiány kialakulásában szerepet játszottak takarékossági, ésszerűsítő intézkedések is, emellett a tervezettnél alacsonyabbak lettek a központi kamatkiadások, visszaesett a beruházási tevékenység. Utóbbi miatt tavaly a GDP bővülése lassult, az uniós hozzájárulások vártnál mérsékeltebb igénybevétele miatt csökkentek az államháztartás kiadásai – mutatott rá a számvevőszék elnöke.

Bár a költségvetésben megjelenő uniós források elmaradtak az eredetileg tervezettől, az Európai Uniótól (EU) érkező források összességében jóval meghaladták a teljesített hazai befizetési kötelezettséget – tette hozzá. Az EU-tól Magyarországra 455 milliárd forint érkezett, a teljes magyarországi befizetés 189,5 milliárd forintot tett ki.

Az ÁSZ jelentése szerint a központi költségvetés 2007. évi törvényben rögzített bevételi főösszege 6669,5 milliárd forint volt, a kiadási főösszegét a parlament 8326 milliárd forintban határozta meg. A hiány így eredetileg 1656,5 milliárd forint lett volna, azonban a deficit ettől lényegesen kisebb összegben, 1398,1 milliárd forintra teljesült.

A központi költségvetés bevételeinek közel háromnegyedét, 5296,8 milliárd forintot az APEH és a vámhatóság illetékességi körébe tartozó adónemek adták. A kiemelt adónemek teljesítése meghaladta az előirányzatokat, így 158 milliárd forint többletbevétel keletkezett.

Az adóbevételi előirányzatok és teljesítésük az ÁSZ szerint azt mutatta, hogy a tervezés megalapozottsága ezen a téren javult a korábbi évek gyakorlatához képest. Ezzel együtt az ÁSZ az egyik legnagyobb gondként az adóhatóság kintlévőségeinek magas összegét említette. Kovács Árpád elmondta: tavaly az APEH felé az adózók több mint 1000 milliárd forinttal – az ÁSZ-jelentés szerint 1079,7 milliárd forinttal – tartoztak, a tartozások összege csupán tavaly 130,3 milliárd forinttal emelkedett.

Kovács Árpád úgy fogalmazott: ezt a kintlévőséget gyakorlatilag az államháztartás kamatkiadásaival egyenrangúan kell kezelni, és ezek is több éves tartozások, hosszú távra is a költségvetés, azon belül is az adózás terheit növelik.

A társadalombiztosítás többlettel zárta az elmúlt évet, a kormányzati racionalizáló intézkedések mellett ezt alapvetően az eredményezte, hogy a tb bevételeit a központi költségvetés kiegészítette, ez a teljes államháztartás tekintetében hiánynövelő tényezőként hatott – mondta az elnök.
Az egészségbiztosítás tekintetében a tervezetthez képest több járulék- és hozzájárulás-bevétel keletkezett, emiatt, valamint a kormányzati intézkedések kiadás-visszafogó hatása révén évek óta először keletkezett többlet az egészségbiztosítási alapban.

Az ÁSZ elnöke szerint azonban ennek "ára" az volt, hogy a szolgáltatások színvonala visszaesett, és a lakossági terhek nőttek. A társadalombiztosítási alapok belső folyamatai is azt mutatják, hogy megkerülhetetlen ezen a téren a reformértékű strukturális változtatások bevezetése.

A közigazgatás korszerűsítése, a kormányzati intézményrendszer átalakítása kitűnik az elmúlt évi zárszámadásból is, a program azonban a tervezetthez képest elhúzódik, és továbbra sem történt meg a költségvetési intézmények feladatainak, az ellátáshoz szükséges forrásoknak az összehangolása – emelte ki az ÁSZ elnöke.

Kovács Árpád jelentős kritikával illeték a metróberuházást, valamint az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Rt. tevékenységének lezárását. A metróberuházás terén az eredeti terveknek a fele sem valósult meg. Az elmúlt évben 54 olyan kifizetés történt, amelyeket utalvány nélkül indítottak el. Ezek együttes összege 2,3 milliárd forintot tett ki – emelte ki az elnök.

A jelentés szerint a budapesti 4-es metró építésének támogatására 2007-ben 65,6 milliárd forintot irányoztak elő, ebből 35,6 milliárd forint teljesült.

A jelentés szerint a kincstár – a BKV Zrt.-vel kötött szerződés alapján – valamennyi szerződést, számlát, az ahhoz tartozó teljesítésigazolást, a forrásrészletezést minden lehívás kezdeményezésekor megkapott a beruházótól.

Az ÁPV Rt. tevékenységének lezárása, az új nemzeti vagyonkezelő beindítása kapcsán az ÁSZ-elnök ismertetése szerint nagyon "hézagosan" oldották meg az ÁPV Rt. tevékenységének lezárását, nehezen áttekinthető az egyes állami vagyonelemek átadása.