szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az olajárak hirtelen visszaesése segíthet az infláció mérséklődésében és kedvezőbb helyzetbe hozhatja a jegybankokat, így az alacsonyabb kamatszintek is hosszabb ideig maradhatnak fenn – véli Pallag Róbert a Generali Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere.

Mostanság recessziós és inflációs félelmek egyszerre vannak jelen a piaci szereplők gondolkodásában. Az olaj- és nyersanyagárak történelmi csúcsról tapasztalt hirtelen visszaesése az inflációs várakozások mérséklődésében segíthet, mely valamelyest kedvezőbb helyzetbe hozhatja a jegybankokat, így az elemző szerint a korábban vártnál hosszabb ideig maradhatnak fenn az alacsony (vagy alacsonyabb) kamatszintek.

A munkaerőpiac helyzete, a fogyasztási hajlandóság és a gazdaság teljesítőképessége még bizonytalan ideig gyenge maradhat az Egyesült Államokban, miközben a lassulás jelei elérték az eurózónát is. További kockázatokat jelent, hogy a világgazdaság növekedésében évek óta húzószerepet betöltő, domináns feltörekvő országokkal kapcsolatban nem jelezhető előre kellő biztonsággal, hogy a korábbi években tapasztalt robbanásszerű növekedési dinamikát mennyire vetik majd vissza a globális szinten immár jól látható problémák.

Az olaj- és a fontosabb nyersanyagok piacán – akárcsak egyes részvényekén vagy részvénypiacokén – a fundamentális tényezők mellett roppant nagy a szerepe spekulációs és likviditási szempontoknak egyaránt. E stratégiailag fontos termékek jelentik a gazdasági növekedés alapanyagait és motorját, mégis mind rövid, mind hosszabb távon óriási a bizonytalanság jövőjükkel kapcsolatban. Elemzői becslések a világ kitermelési szempontból legdrágábbnak tartott mezőin tavaly még 60, jelenleg már 75 dollár feletti átlagos határköltséggel számolnak egy hordó olaj kitermelésére vetítve.

Mivel a rövidtávú trend egyelőre kedvezőtlen és a piaci mozgásokban gyakran lehet technikai alapú túllövésekkel (overshooting) számolni, egyáltalán nem zárható ki, hogy a második félévben akár 80-90 dolláros szinteken is történnek majd olajjegyzések. Ugyanakkor a piaci szereplőkben talán még nem tudatosult teljesen, hogy az olcsó olaj korszaka egészen addig biztosan lezárult, míg nem sikerül minden szempontból megfelelő helyettesítő termékkel vagy termékekkel ellátni a világ lakosságát.

Eljött a kamatvágások időszaka?

Az MNB inflációs modelljének egyik legfontosabb bemeneti paramétere az olajár. A jegybank legutóbbi jelentésében 20 ezer forint feletti átlagos olajárral számolt, míg a fekete arany ára az utóbbi közel két hónapban 18 ezer forint közelébe süllyedt. Ha tehát az árfolyam ezen a mintegy 10 százalékkal alacsonyabb szinten stabilizálódna, vagy esetleg tovább esne, az mindenképp a kamatcsökkentés irányába tolhatja a Monetáris Tanács gondolkodását – véli Pallag Róbert.

Alapszabály ugyanis, hogy egy említett mértékű mérséklődés az olajárakban mintegy 0,3 százalékponttal csökkentheti az inflációt, amelynek alakulása már a magasabb olajárakkal számolva is biztatóbb képet mutatott. Természetesen azért fontos megjegyezni, hogy az olajár bár igen lényeges, de nem az egyetlen tényező, amit egy kamatdöntés során mérlegelni kell.

Az elemző szerint fontos lehet az is, hogy az Európai Központi Bank változtat-e, s ha igen, akkor mikor az irányadó kamatán. A legutóbbi – szeptember 4-i – kamatdöntés során nem változott a 4,25 százalékos szint, és a jegybankelnök, Jean-Claude Trichet továbbra is az inflációs veszélyt említette nagyobb "ellenségként", szemben a szintén küszöbön álló recessziós veszéllyel.

Pontosan azért, mert az EU konjunktúramutatói a gazdaság egyre rosszabb és rosszabb állapotáról számolnak be, a Generali Alapkezelő elemzői úgy vélik, hogy ha változik az alapkamat Európában, akkor az csökkentés lesz, ám erre leghamarabb csak a jövő év második negyedéve körül következik be. Az elemzők szerint ekkorra várható, hogy az inflációs nyomás valamelyest mérséklődik.

Az olaj esetében a világpiaci kínálat fontos részét politikai szempontból nem kellően stabil országok birtokolják, melyek nyilvánvalóan az árak trendszerű emelkedésében érdekeltek, és kevésbé foglalkoznak a világgazdasági hatásokkal. Noha Irán és Venezuela deklaráltan 100 dollár felett szeretné látni a fekete arany árfolyamát, a kitermelés szempontjából meghatározó, 13 nemzetet tömörítő OPEC tagországai között éles véleménykülönbségekkel kell számolniuk.

Jelenleg egyes tagországok, közöttük Szaúd-Arábia a meghatározott kvótáknál több nyersolajat hoz a felszínre, így az eredetileg vállalt kvótákhoz történő visszatérés bejelentése lehet valószínű lépés, semmint ezen kitermelési plafonok leszállítása. 

A hirtelen gyengülő olajárak hatása a gázárakra

A júliusi történelmi magasságokhoz képest a dollárban jegyzett amerikai könnyűolaj hordónkénti ára már több mint 25 százalékkal esett, de euróban számolva is közel 20 százalékos visszaesésnél járunk. Az egyre gyengébb világgazdasági növekedési kilátások a devizamozgásokban bekövetkező trendforduló együtt ébresztették rá a szereplőket arra, hogy hónapok alatt egy buborék keletkezett az olaj- és nyersanyagpiacokon. Ilyen esetekben pedig amilyen hirtelen ugrott fel az ár irreális magasságokba, ugyanolyan gyorsan zuhanhat vissza – természetesen azért felfelé irányuló korrekciókkal számolni kell a lefelé mutató trendszerű mozgás ellenére is. A kereskedelmi gáz- és energiaárak általában csak jelentős, többhónapos késéssel követik le az olaj- és nyersanyagpiacokon tapasztalható tendenciákat.

Az olajárak esése leginkább az alapvetően kutatás-kitermelés (upstream) fókusszal rendelkező társaságok profitkilátásait befolyásolja negatívan, ugyanakkor a tágabb régió meghatározó cégeinek (kiemelten az orosz Lukoil vagy az osztrák OMV) részvényei jelenleg alacsonyabb árfolyamon forognak, mint két évvel ezelőtt, amikor tartósan 60 dollár közelében mozgott az olaj árfolyama.

Az értékeltségi szintek – részben az orosz bizalomvesztés, részben az olajárral kapcsolatos, rövidtávon borúlátó várakozások következtében – a historikus viszonyokhoz képest is rendkívül alacsonnyá váltak ebben a szektorban, amely a más üzletágakhoz mérten még szembetűnőbb. A Mol a régió leghatékonyabb finomító kapacitásaival rendelkező (inkább downstream fókuszú) olajvállalat, melynek profitkilátásait leginkább a finomítói marzsok alakulása határozza meg, az olajár mozgása főként a készletátértékeléseken keresztül befolyásolja a számvitelileg kimutatott nettó eredmény alakulását. A finomítói marzsok alakulása a múltban ciklikusságot mutatott az összkínálatot növelni képes új beruházások függvényében, így ezen társaságokkal kapcsolatban az elemzői becslések bizonytalansága akár egy évre előretekintve is igen magas.

Ezzel együtt a magyar részvénypiaci blue-chipek közül jelenleg egyedül a Mol papírjaiban látunk érdemi emelkedési potenciált, a historikusan vonzó árazást mutató, stabil cash-flow termeléssel rendelkező olajrészvény túladottnak tűnik, A Generali Alapkezelő megítélése szerint a befektetők eltúlozzák a meglévő kockázatokat, így érdemes lehet beszállási pontokat keresni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Jelentősen csökken az olajár

Jelentősen, Londonban közel három dollárral, New Yorkban három dollárt meghaladó mértékben esett a kőolaj ára csütörtökön késő délután.

MTI Autó

Kipukkadt az olajlufi, marad a 300 forintos benzinár

A következő egy-másfél évben a nemzetközi piacokon a kereslet-kínálat alapján 100 dollár körüli átlagos olajár alakul ki, s ebből következően átlagosan mintegy 300 forintos benzinár és a 310-320 forintos gázolajár várható a magyar piacon ebben az időszakban - mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója.