Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői találkozója előtt Gyurcsány Ferenc megismételte: a magyar gazdaságban az alapok erősek, de az országra hatással van a világban tapasztalható bizonytalanság.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodást olyan lehetőség az ország számára, ami megerősíti pozícióját. Magyarország folyamatos államkötvény-kibocsátással finanszírozza az államháztartás hiányát, és újítja meg a régebbi kötvényeket. A megállapodás lehetőséget adhat arra, hogy "az ország a nemzetközi pénzügyi rendszerben a mai kötvényekben megtestesülő hozamelvárásoknál lényegesen olcsóbb forrást talál" - fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Az Európai Központi Bank (EKB) megrendezte az első árverést az új, korlátlan kínálatú, rögzített kamatú dollárhitelekből. Hétnapos lejáratra összesen 170,925 milliárd dollárt vett igénybe 86 bank, minden igény elfogadott az EKB.

Az árverés a világ mértékadó központi bankjainak egyeztetett cselekvésébe illeszkedik, benne az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) támogatásával is. Ennek keretében tavaly december óta hirdethet az EKB is rövid lejáratú dollárfinanszírozást az euróövezeti kereskedelmi bankoknak, a Fed számára nyújtott eurófedezettel. A dollárban jegyzett kínálatot a legutóbbi piaci felfordulás után tették korlátlanná, illetve rögzített kamatúvá, hogy a refinanszírozási aukciókon szokásos kamatlicit ne tartsa távol a keresletet. A többletpénzzel a befagyott bankközi hitelpiacot akarják kiolvasztani.

Az előzetesen megállapított rögzített kamat most 2,277 százalék volt, a vonatkozó londoni bankközi dollárkamat (LIBOR) keddi, 4,075 százalékos ármegállapítása alatt.

Az európai részvénypiacokra visszatért a múlt hét végi pesszimizmus, a hétfő-keddi rallyt 180 fokos fordulat követte, a befektetők újra elkezdték árazni a recessziót. A londoni FTSE-100 mutató 7,16 százalékos csökkenéssel zárt, a frankfurti DAX-30 6,5 százalékkal esett, a párizsi börze CAC-40 index 6,82 százalékkal.

A közép-kelet-európai tőzsdék is lejtmenetbe kapcsoltak szerdán, az osztrák ATX mutató 6,5 százalékkal csökkent, a cseh PX index 8 százalékkal, a lengyel WIG 20 mutató 6,1 százalékkal. Az orosz RTS tőzsdemutató 9,3 százalékot veszített előző napi értékéből.

A szerdai nap legnagyobb európai vesztese a BUX lett: a budapesti tőzsde részvényindexe 11,88 százalékos csökkenéssel, 14 484,10 ponton zárt szerdán. A vezető papírok a napi minimumon fejezték be a kereskedést.

A Mol árfolyama 14,97 százalékkal 11 895 forintra csökkent, az OTP részvények ára 14,99 százalékkal 3.784 forintra esett, a Magyar Telekom árfolyama 9,72 százalékkal 650 forintra gyengült, a Richter papírok 6,92 százalékot vesztettek értékükből, a záróár 29 990 forint volt.

Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház határidős üzletkötője szerint a befektetők a magyar piacot kockázatosabbnak látják, ezt árazzák be a részvényekbe. A pénzügyi válság következtében fellépő országkockázat miatt a BUX több mint kétszer annyit esett, mint a többi régiós index. Illés László, a QUAESTOR elemzője elmondta, hogy a külföldi sajtóban megjelent hírek rontották a magyar piaci hangulatot. Külföldi lapokban ugyanis olyan információk jelentek meg, hogy Izland után a magyar állam bedőlésére is van esély.

Úgy tűnik, hogy Ben Bernanke, az amerikai Fed elnöke sem tudta megnyugtatni a tőzsdenyitás után megnyugtatni az ideges befektetőket, hiszen kora este a Dow 3,3 százalékos, a S&P 500 index 4,26 százalékos, a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq index 3,67 százalékos mínuszban állt.

Lámfalussy Sándor, az euró "atyja", az Európai Monetáris Intézet egykori vezetője szerint a pénzügyi szektor átfogó ellenőrzésében, felügyeletében a mostaninál nagyobb szerepet kellene kapniuk a jegybankoknak, a jegybankároknak a jövőben.

A magyar származású, nemzetközi tekintélyű pénzügyi szakember ezt a véleményét a Biztosítás Felügyeletek Nemzetközi Szövetségének (IAIS) szerdai budapesti konferenciáján mondta. Lámfalussy Sándor szerint most már az a feladat, hogy "előretekintsünk, és lépéseket tegyünk annak érdekében, hogyan előzhetők meg majd a jelzálogpiacihoz hasonló világméretű válságok".

Úgy vélte, az Európai Központi Banknak a pénzügyi termékek ellenőrzésében együtt kellene működnie azzal a 45-50 nagy európai pénzintézeti csoporttal, amelyek egész Európára kiterjedően nyújtanak határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat.

Az államadósság idei finanszírozása a pénteken bejelentett csökkentett forintkibocsátással is biztosított, akár devizakibocsátás nélkül is, mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese.

Az eddigi állampapír-kibocsátásokból a kincstár számláján jelentékeny pénztartalék gyűlt fel, és a költségvetés várható hiánya is kisebb a tervezettnél, mondta Borbély. Likviditási tartalékkal is rendelkeznek, szükség esetén alternatív piaci forrásokat vonnak be, mondta részletek nélkül.

Így nem okoz gondot, hogy az utolsó negyedévre a nettó - lejáraton felüli - forint állampapír kibocsátást a korábbi tervhez képest 200 milliárd forinttal csökkentették, lényegében a lejáró papírok megújítására korlátozták pénteken, mondta a vezérigazgató-helyettes.

Az év végéig a finanszírozás biztosított, akár lesz devizakötvény kibocsátás, akár nem, mondta Borbély László.