A legnagyobb európai hitelminősítő aznap az eddigi stabilról negatívra rontotta Magyarország szuverén adósbesorolásainak kilátását, arra hivatkozva, hogy a globális pénzügyi felfordulásból eredő sokk és a valószínű euróövezeti recesszió növeli a magyar adóskockázatot. 

A Fitch nem egészen egy éve, tavaly novemberben javította vissza az addigi negatívról stabilra a fő szuverén magyar adóskockázati besorolások kilátását. Ezt annak idején azzal indokolta, hogy "nagyobb a bizalom" a költségvetési hiánycsökkentési célok teljesíthetőségével kapcsolatban. 

Az MTI kérdésére, hogy ismét veszélyben látják-e a hiánycélok teljesülését, David Heslam, a Fitch londoni igazgatója határozott nemmel válaszolt, mondván: tavaly még el is maradt a hiány a céltól, és valószínűleg az idén is elmarad.

Heslam szerint a kilátásrontás azokat a hatásokat tükrözi, amelyeket a globális felfordulás és a befektetői hangulat romlása gyakorolhat a "meglehetősen nagy" külső deficit finanszírozására.

Az igazgató hozzátette ugyanakkor: jóllehet a Fitch Ratings nem módosította azt az előrejelzését, hogy a kormány továbbra is teljesíti az államháztartási hiánycélokat, de a külső sokk rontja a növekedési kilátásokat, ami megnehezíti e célok elérését.

Heslam hangsúlyozta, hogy a Fitch nem a szuverén adósságszolgálat teljesítését látja veszélyben; ezt mutatja, hogy a kilátásrontással egy időben megerősítette a közepes befektetői, "BBB plusz" szintű - az elsőrendű adósi "A" sávtól egy fokozattal elmaradó - magyar szuverén adósbesorolást. A negatív kilátás csak azt jelzi a befektetőknek, hogy "az adott besorolási szinten lefelé mutató kockázatokat látunk" - fogalmazott a hitelminősítő londoni igazgatója.

Ha a Fitch Ratingsnek bármilyen aggodalma lenne a küladósság-törlesztéssel kapcsolatban, Magyarországra nem befektetői ajánlású osztályzatot tartana érvényben - hangsúlyozta.
    
Arra a kérdésre, hogy mit szól az izlandi és a magyarországi helyzetet összehasonlító, időnként felbukkanó piaci véleményekhez, Heslam kijelentette: "igen jelentős" különbségek vannak, elsősorban is a bankszektorokban. Jóllehet a magyar pénzügyi szektor kötelezettség-állománya néhány más kelet-európai gazdaságéhoz képest meglehetősen magas, "a közelében sem jár" az izlandi bankrendszert terhelő küladósságnak.

Ugyancsak fontos különbség, hogy az izlandi bankok hazai tulajdonban voltak, a magyar bankok zöme viszont külföldi tulajdonú, így anyavállalati finanszírozáshoz, illetve anyavállalataikon keresztül euróövezeti jegybanki finanszírozáshoz juthatnak - mondta a Fitch Ratings igazgatója.