A "bankmentőcsomag" néven ismertté vált törvényjavaslatot csak a szocialista honatyák támogatták, az ellenzék részéről több kifogást is felvetettek. Az ellenzéki képviselők közül többen például alkotmányosság szempontjából aggályosnak találták a törvényjavaslatot, emellett úgy vélték, hogy az életbe lépése túlzott jogokat adna az államnak a pénzintézetek irányításában.     Veres János az ülés után újságíróknak nyilatkozva sajnálatát fejezte ki, hogy a bizottság nem támogatta a törvényjavaslatot, úgy fogalmazott, hogy ezzel a bizottság nem adott lehetőséget arra, hogy Magyarország ledolgozza versenyhátrányát a többi európai országhoz képest.

A pénzügyminiszter kiemelte: mivel más bizottságok támogatták, azaz általános vitára ajánlották a bankmentőcsomagot, a kormány az általános vita során kész módosítani néhány pontján a tervezett új törvényt.

A bizottsági vitában Kóka János (SZDSZ) már az ülés kezdetén leszögezte: egy jó bankmentőcsomagnak a betétesek biztonságát, a vállalkozások hitelhez jutását és a banki részvényesek jogainak érvényesítését kellene figyelembe vennie, ehelyett a mostani jogszabály-javaslat számos esetben túlzott jogosítványokat ad az államnak. Kóka János szerint a javaslat alkalmatlan a likviditás bővítésére, ráadásul egyes pontjai alkotmányellenesek.

Mádi László és Dancsó József fideszes képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a kormányzó szocialisták éveken keresztül arról beszéltek, milyen jó folyamat a bankprivatizáció, most pedig vissza akarnának államosítani stratégiailag fontos magyarországi pénzintézeteket. Mádi László kiemelte: mivel a bankmentőcsomaggal párhuzamosan a 2008. évi költségvetést is módosítani kellene, felvetődik, hol van a módosítás hatástanulmánya, illetve az ez évi büdzsé megváltoztatásához kapcsolt számvevőszéki vélemény. 

Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke szerint a visszaállamosítás azért is problémás, mert a magyar állampolgárok "félnek attól az államtól, amelyet Gyurcsány Ferenc képvisel". Varga Mihály ehhez a véleményéhez az ülés alatt tartott rögtönzött sajtótájékoztatón még hozzátette, a törvényjavaslat alkalmatlan arra, hogy érdemben megvitassa a bizottság, rossz a benyújtott jogszabály-tervezet, kapkodó és előkészítetlen volt a benyújtása. Ráadásul azóta kiderült, hogy egyes bankok nem is kérnek az állami segítségnyújtásból - tette hozzá.

Az ülésen Veres János pénzügyminiszter kiemelte: az IMF-hitelhez kapcsolt vélemény egyértelműen leszögezi, hogy az IMF-kölcsönből lehetőség nyílik a hazai pénzügyi rendszer megerősítésére, a likviditás bővítésére. A törvényjavaslat szerint 300 milliárd forint jutna állami tőkejuttatásra a pénzintézeti szektorban jelentős szerepet betöltő bankoknak, illetve 300 milliárd forintos keret jutna olyan állami garanciaalap létrehozására, ami a bankok forráshoz jutását segíti. "A kormány szándéka az, hogy ne legyen felhasználva a keret, azonban a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása érdekében az állam szerepet kell, hogy vállaljon" - mondta a pénzügyminiszter. A pénzintézeti közvetítés terén az államnak fontos szerepe van - emelte ki Veres János -, az állam ennek érdekében elvárhatja, hogy olyan feltételekkel történjen a tőkejuttatás igénybe vétele, amely egyértelművé teszi az állam szerepét. Kiemelte: "lehet puhítani az állam szerepét, de akkor legyen világos, hogy azt az Országgyűlés kívánja meg".

Az ülés után Veres János rövid nyilatkozatában kifejtette: sajnálatos hogy a parlamenti testület nem támogatta a törvényjavaslatot. Szerinte ezzel a bizottság nem adta meg a lehetőséget arra, hogy Magyarország le tudjon dolgozni versenyhátrányából, holott erre az országnak szüksége van.    "Remélem, hogy a parlament a törvényjavaslatot mégis el fogja fogadni, szerintem Magyarországnak erre a törvényre szüksége van" - tette hozzá Veres János. Újságírói kérdésre elmondta: egyelőre nem "beszélhet" az Európai Unió által Magyarországnak szánt 6,5 milliárd eurós hitelkeret konkrét feltételeiről. (A bizottság ugyanis első napirendi pontként az EU-tól felveendő hitelkeret feltételeit vitatta meg zárt ülés keretében.) A pénzügyminiszter közölte, az Európai Unióval a hitelszerződést még ebben a hónapban aláírják.