A hét eseményei közül kiemelkedik, hogy az EUR/USD – hosszú idő után – kimozdult az oldalazó csatornából. A dollár hirtelen nagyot gyengült a vezető devizákkal szemben. Az ok között említhető, hogy az USA szenátusa nem szavazta meg az autógyártók megmentésére kitalált mentőcsomagot, illetve, hogy az állampapírok piacán az éves lejáratok immár negatív hozam mellett cserélnek gazdát. Egyre biztosabb ugyanis, hogy defláció alakul ki az USA gazdaságában.

A keresztárfolyamok ilyen alakulása egyértelműen látszik az egyéb piaci árak alakulásán is. Az olaj ára hirtelen emelkedni kezdett, 40 dolláros szintről egészen 50 dollárig. Az egyéb árupiaci termékek ára is emelkedett, de kisebb mértékben, hiszen az olaj a legérzékenyebb a világgazdasági növekedés alakulására.

A részvényárak utóbbi időben tapasztalt emelkedése viszont megtorpant: a makrogazdasági adatok ugyanis továbbra is azt mutatják, hogy a válság tovább mélyül. Egy New York-ban kipattant botrányos csalássorozat miatt, amelynek során voltaképpen egy piramisjáték omlott össze (Madoff-botrány), ismét nagy veszteségeket kénytelenek elszenvedni egyes pénzügyi szolgáltatók, illetve ügyfeleik. Ha ez nem lenne elég, az ecuadori elnök, Rafael Correa bejelentette, hogy az állam nem fizeti ki két aktuális kötvény kamatait, ami egyet jelent a fizetésképtelenséggel, holott az ország pénzügyi helyzete ezt megengedné. Venezuelának – a két ország között megállapodás értelmében – fizetnie kell(ene). Jó hírekkel tehát ezúttal sem szolgálhatunk.

Devizapiac

Az EUR/USD keresztárfolyam kilépett eddig 1,24-1,30-as oldalazó sávjából.

Az okok ismertek: Obama leendő elnök további gazdaságélénkítő csomagok terveit jelentette be, melyek végösszege elérheti az 1000 milliárd dollárt is, miközben az amerikai állampapírok hozama továbbra is történelmi mélységekben van. Ez persze egyben azt is jelenti, hogy a várhatóan rendkívüli mértékben emelkedő külső adósság finanszírozása olcsóbb lehet. Kérdés azonban, hogy ilyen alacsony kamatok mellett kinek kellenek az egyébként biztonságosnak ítélt amerikai állampapírok. A gyenge dollár a versenyképességet is javítja, ám itt is kérdéses a pozitív hatás: ki fog amerikai termékeket vásárolni, amikor a kereslet drasztikusan csökken a gazdasági válság idején? Több a kérdés, mint válasz.

A mi szempontunkból az lehet az érdekes, hogy ezután milyen irány várható a devizapár esetében. Erre nem könnyű választ adni, de jelenleg úgy gondoljuk, hogy a dollár gyengülése nem lesz trendszerű, inkább egy újabb oldalazó sáv alakul ki, ezúttal 1,3-as alsó és 1,36-os felső értékkel. Mivel azonban ez a feltételezésünk megerősítésre szorul (1,36 elérése után dollárgyengülés), kivárást javaslunk.

 A hazai piacon a forint euróval szembeni gyengülését láthattuk. Baj azonban nincsen, mert a forint eladása nem pánikszerű, inkább csak csordogál a piac, miközben a svájci frank is gyengül a vezető devizákkal szemben. Így a lakosság (és a vállalatok) finanszírozási helyzete nem romlott.

A forint gyengülése mögött egyrészt az áll, hogy a nemzetközi piaci trend a feltörekvő devizák gyengülését mutatja, miközben a térségben a zloty átlag alatt teljesít. Másrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb kamatvágása is hozzájárult ehhez. Mivel az állampapírok hozama követte – sőt, túl is árazta – a kamatvágást, a hozamfelár a csökkenő fejlett piaci hozamok ellenére is szűkült, miközben a fejlett piacokon további hozamcsökkenés már nem várható. Ennek eredményeképpen a magyar állampapírok iránti kereslet ismét csökkenőben van, bár a hozamok még nem emelkedtek érdemben.

A dollárral szemben jobban teljesített a forint, de látni kell, hogy ez csak az EUR/USD változásának folyománya. A lényegesebb EUR/HUF keresztárfolyam tekintetében tovább tart a beszűkülés a 265-ös szint irányába. Az év végéig nem várjuk, hogy ez a folyamat megszakad, de januárban már várható egy nagyobb elmozdulás. Az irányt azonban ma nem tudjuk megmondani. Mivel rövid távon (év végéig) nem várunk jelentős mozgást, utána pedig nem tudjuk megmondani, hogy milyen irányba mozdul a jegyzés, itt is kivárást javasolunk. A dollárral szemben elképzelhető egy forintgyengülés, de ez a devizapár olyan sokismeretlenes egyenlet szerint mozog, hogy nem ajánljuk befektetésre.

A fejlett piaci kötvényekről annyit érdemes tudni, hogy a piac deflációt árazva, negatív hozamokkal kereskedik a rövidebb lejáratokra, de a hosszabb lejáratok hozama is történelmi mélypontra süllyedt.
Ezzel szemben a feltörekvő piacokon még mindig kecsegtetők a hozamszintek, azonban a devizakockázatok miatt a hazai befektetők számára ezek a termékek sem ajánlhatók. Így maradt a hazai állampapírok a kötvénypiaci befektetések tekintetében, mint érdekes befektetési terep.

Mint látható, a hozamok jelentős mértékben estek a közeli hetekben, vagy inkább napokban. Ezzel az általunk korábban ajánlott vételek jelentős nyereséget termeltek, ami – véleményünk szerint – a portfolió átlagos lejárati idejének rövidítésére használható ki. Ez azt jelenti, hogy az 5-15 éves szegmensben eladásokat javasolunk, míg az 1-3 éves szegmensben tartást, az éven belüli lejáratok esetében pedig vételt.
Egy esetlegesen bekövetkező emelkedő hozamkörnyezetben – erre látunk technikai lehetőséget – érdemes lesz a pozíciókat újra építeni a hosszú lejáratokban, de ma úgy tűnik, hogy a piac a kamatcsökkentéseket túlárazta. A forint ugyanis kissé gyengült az utóbbi időben, ami arra enged következtetni, hogy a külföldi befektetők számára elérkezett az a hozamszint, ahol már nem találják annyira vonzónak a hazai kötvénybefektetéseket.

A részvénypiacokon kisebb elbizonytalanodást látunk. A korábbi emelkedés alábbhagyott, így korrekcióra számítunk. A makrogazdasági helyzet nem javult, a vállalati nyereségek tekintetében sem várunk javulást (sőt, további bevétel- és nyereségcsökkenést prognosztizálunk), így nem is meglepő, hogy tartós emelkedés kialakulásában sem bízunk. Annak ellenére sem, hogy fundamentálisan ma már sok vállalatot értékelhetnek alul, mivel nem tudjuk feltérképezni, hogy mely szegmensek és mely vállalatok lehetnek relatíve felülteljesítők a mostani átértékelési periódusban.

A fejlett piacokon a mélypontoktól eltávolodtunk, sőt, ma már egy szinttel feljebb került az ismét oldalazóvá váló piac, de ennek a csatornának is a felső szegmensét foglalják el az indexek. Ezért technikailag és a fundamentális bizonytalanság okán is indokoltnak tartunk egy korrekciót. Az ismételt áresés mértékét nem tudjuk felmérni, de az biztosnak tűnik, hogy 10 százalékot elérheti a csökkenés, rosszabb esetben pedig a korábbi minimumok körül is alakulhatnak az egyes részvénypiaci indexek. Így – várakozásaink alapján – ma a részvénykitettség csökkentését ajánljuk, amíg újabb belépési pontok nem kínálkoznak, kedvezőbb árszintek mellett.

A hazai piac sem kivétel. A részvényárak emelkedése lassult, majd kisebb korrekciót láthattunk, ami várakozásaink szerint a következő napokban folytatódni fog. Nem számíthatunk ugyanis olyan pozitív hírekre, eseményekre, amelyek a részvényárak további emelkedését indokolnák.

Az mindenesetre biztató, hogy a volatilitás csökkenőben van, annak ellenére is, hogy a részvényárak némileg csökkennek. Ennek okát abban látjuk, hogy ma már az eladók nem kényszerből értékesítik részvényeiket, hanem az elérhető nyereségeket próbálják meg realizálni. Nagyobb esés akkor alakulhat ki, ha a korábbi minimumok alá esnek a részvényárak. Erre ma nem látunk komoly esélyt, de 10 százalékos mértékű esést a hazai piacon is elképzelhetőnek tartunk. Így a hazai részvények tekintetében is a pozíciók csökkentését javasoljuk.

Ajánlások:

Állampapírpiac: Hazai kötvények:    5-15 éves lejáratok: eladás    1-3 éves lejáratok: tartás    0-1 éves lejáratok: vétel Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac (vétel max. a teljes portfolió 10-20 százalékára): EU részvények: eladás USA részvények: eladás Orosz részvények: eladás Egyéb feltörekvők: eladás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: eladás Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal).

Fürjes Szabolcs